A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 2006. július 10-én, tárgyaláson kívül hozott határozatában megállapította, hogy a Magyar Államvasutak ZRt. (MÁV ZRt.) visszaélt gazdasági erőfölényével, s ezzel a versenytörvénybe ütköző magatartást tanúsított.
Ugyanezen magatartás – Magyarország 2004. május 1-i európai uniós csatlakozását követően – a közösségi versenyszabályokat is sértette. A MÁV ZRt. jogsértő magatartásáért 1 milliárd forint verenyfelügyeleti bírság megfizetésére köteles.
A Versenytanács tárgyaláson kívül hozott határozatában megállapította, hogy a vasúti infrastruktúrához való hozzáférés (upstream) piacán és a vasúti árufuvarozás (downstream) piacán egyaránt erőfölényes helyzetben lévő MÁV ZRt. azáltal, hogy
- a magánvasutakkal kötendő pályahasználati szerződés előfeltételeként bankgarancia nyújtását írta elő, valamint
- nehezítette, késleltette, illetve megakadályozta e társaságok hozzáférési igényeinek teljesítését a tulajdonában, illetve kezelésében álló ipar- és rakodóvágányokhoz (beleértve a vonatok kiszolgálását is), továbbá
- egyes kiemelt jelentőségű tömegáru-fuvaroztató vállalkozásokkal 2003-ben, 2004-ben, illetve 2005-ben kizárólagossági kikötést tartalmazó, több évre szóló fuvarozási szerződést kötött,
a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző magatartást tanúsított.
A Magyarország európai uniós csatlakozásával egyidőben, 2004. május 1-jével megvalósult vasúti piacnyitás értelmében a vasúti teher- és személyszállításban megnyílt a lehetőség új társaságok belépésére a hazai vasúthálózaton. Az új, saját hálózattal nem rendelkező vasúttársaságok működéséhez szükséges vasúti pálya és más pályatartozékok használatához, illetve egyes járulékos szolgáltatásokhoz a MÁV ZRt.-nek (valamint a kezelésében lévő vasúti infrastruktúra tekintetében a GySEV ZRt.-nek) diszkriminációmentes hozzáférést kell biztosítania.
Már 2004 folyamán négy magán vasúttársaság is megjelent a hazai vasúti piacon, s a vasúti árufuvarozásba kívánt bekapcsolódni. Az új piaci szereplők részéről hamarosan több olyan jelzés is érkezett a GVH-hoz, amelyek a MÁV ZRt. pályahasználati szerződéskötési gyakorlatát és a pályához való hozzáférés körülményeit kifogásolták. A GVH 2005. február 9-én indított eljárást annak vizsgálatára, hogy az állami vasút pályahasználati szerződésében foglalt egyes pénzügyi feltételek akadályozhatják-e a szerződéskötésre kötelezett versenytárs vasutak piacra lépését és működését, majd 2005. április 29-én a versenyfelügyeleti eljárást a MÁV ZRt. kezelésében lévő, nem közforgalmú infrastruktúra elemekhez való hozzáférés körében tapasztalt magánvasúti nehézségek és az egyes nagyfuvaroztatókkal kötött hosszú távú megállapodások versenyhatásainak vizsgálatára is kiterjesztette.
A versenyfelügyeleti eljárás lezárásaként hozott határozatában a Versenytanács jogsértőnek találta a MÁV ZRt. fentiekben említett magatartásait.
Versenyjogilag indokolatlannak minősült, ezáltal alkalmas volt a magánvasutak piacra lépésének nehezítésére, hogy a MÁV ZRt. Pályavasúti Üzletága az országos közforgalmú vasúthálózat használatához szükséges – 2004/2005. menetrendi évre szóló – pályahasználati szerződések megkötése során biztosítékként valamennyi magánvasúttól egységesen az éves pályahasználati díj 2,5 hónapra eső részének megfelelő összegű, feltétel nélküli bankgaranciát kért.
Hasonló hatással volt a piacralépésre a MÁV ZRt. azon magatartása, amelyet a magánvasutak egyes konkrét – de nem az országos közforgalmú hálózathoz tartozó – pályaszakaszokhoz (elsősorban ipar- és rakodóvágányokhoz) történő hozzáférési igényeinek teljesítése során tanúsított, s amelyre külön szabályozás nem vonatkozott. A MÁV ZRt. tulajdonában vagy kezelésében lévő iparvágányok működtetését a MÁV Árufuvarozási Üzletága látta el, amely egyben a magánvasutak fő versenytársának számított. Ennek következtében a MÁV egyik üzletága olyan – visszaélésre alkalmas – helyzetbe kerülhetett, hogy jórészt tőle függött a hozzáférési kérelmek érdemi elbírálása, a hozzáférések biztosítása, és számos esetben ténylegesen is megakadályozta, illetve nehezítette azt, hogy a magánvasutak az iparvágányokkal rendelkező fuvaroztató cégeknek szállítási feladatokat teljesítsenek.
Ugyancsak piaclezáró, azaz a piacralépést nehezítő magatartásnak minősült a MÁV ZRt. részéről az, hogy a piacnyitást megelőzően, illetve közvetlenül azt követően négy, kiemelt jelentőségű fuvaroztató céggel több évre szóló, kizárólagos szállítási keretmegállapodásokat kötött. Ezen cégek (amelyek között megtalálhatók a MOL, a BorsodChem, a Mátrai Erőmű és a Magyar Alumínium Rt. nevében eljáró cégek) a megállapodás hatálya alatt akkor sem fordulhattak a magánvasutakhoz, ha azok a MÁV ZRt.-nél lényegesen kedvezőbb feltételeket tudtak volna kínálni.
A MÁV imént felsorolt magatartásai Magyarország 2004. május 1-i európai uniós csatlakozását követően a közösségi versenyszabályokat is sértették, továbbá – a 2004. május 1. előtti időszakra vonatkozóan – a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. cikke (3) bekezdésén alapuló, a Társulási Tanács 2/96. számú verseny végrehajtási szabályokról szóló határozata helyébe lépő 1/02. számú társulási tanácsi határozat kihirdetéséről szóló 2002. évi X. törvény I. címe 3. cikkében foglalt tilalmakba ütköznek.
A Versenytanács a MÁV ZRt.-t egymilliárd Ft versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A kiszabott bírság a MÁV ZRt. Árufuvarozási Üzletágának méretével, a jogsértés súlyával és időtartamával arányosan került megállapításra. A bírság mértéke kifejezi, hogy a GVH az állam által elhatározott piacnyitást akadályozó vállalkozói magatartásokat szigorúan ítéli meg. A MÁV ZRt. által elkövetett versenyjogsértések különösen érzékeny helyzetben és időszakban érintették hátrányosan az újonnan piacralépni szándékozó magánvasutakat, kockáztatva ezzel a piacnyitás sikerességét. A piacnyitást követő időszakban a korábban monopolhelyzetet élvező inkumbens céget fokozott versenyjogi felelősség terheli, ha magatartásával indokolatlanul és jogszerűtlenül korlátozza, nehezíti az újonnan megjelenő vállalkozások üzleti lehetőségeit. A bírság kiszabásakor figyelembe vette azt is a Versenytanács, hogy a MÁV ZRt. 2006 májusától vállalta, hogy önként tartózkodik a kizárólagos szerződéses kikötések érvényesítésétől. Tükrözi továbbá azt is, hogy időközben a MÁV ZRt. olyan belső szervezeti változásokat eszközölt, amelyek révén a jövőben elkerülhető lesz a hálózathoz való hozzáférés megnehezítésében testet öltő jogsértés, mivel az önálló gazdasági társaságba szervezett MÁV Cargo ZRt. már nem rendelkezik iparvágányok tulajdon-, vagy kezelési jogával.
( Vj-22/2005. számú ügy)
