Az európai befektetők és a pénzügyi szolgáltatók igényeit jobban kielégítő szabályok megalkotásán munkálkodó Bizottság keretein belül zajló jogalkotási folyamat újabb állomásához érkezett.
Az Európai Bizottság három, a piaci hatékonyság és az alternatív befektetési formák tanulmányozására életre hívott munkacsoport készített jelentést tett közzé. A jelentések a befektetési alapokra vonatkozó szabályok fejlesztése érdekében kidolgozott Zöld Könyvön alapulnak és az EU befektetési alapokra vonatkozó szabályainak különböző szegmenseit elemzik, különös tekintettel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (UCITS), a spekulatív befektetési alapokra (hedge fund) és a private equity-re.
A jelentések ugyan nem feltétlenül tükrözik a Bizottság álláspontját, de azok tartalma és érdekképviseleti szervek által ezekre adott válaszok nagymértékben hozzájárulnak az európai aktívakezelési szabályozás fejlesztéséhez és a kérdéskörrel kapcsolatos Fehér Könyv novemberre tervezett megjelentetéséhez.
Charlie McCreevy belső piacért felelős biztos szerint magánbefektetőként és különböző nyugdíjalapok tagjaként minden európai érdekelt a hatékony, innovatív és felelősségteljesen működő aktívakezelés megteremésében. „Nagy örömömre szolgálnak ezek a jelentések, melyek mélyrehatóan elemzik a kérdéskör európai vetületét. Alaposan megvizsgáljuk majd a bennük foglaltakra adott válaszokat annak érdekében, hogy fenntartsuk a szektorális növekedést. A következő lépés az egyéb érdekképviselők meghallgatása lesz”- mondta McCreevy.
A befektetési alapok piacával foglalkozó jelentés új ötletekkel és működési javaslatokkal állt elő a hatékonyabb működés lehetőségeiről – ezek az UCITS irányelv megfontolt módosítását teszik szükségessé, amit az EU három év alatt valósíthat meg.
A spekulatív befektetési alapok tekintetében számos új megközelítési mód került kidolgozásra, melyek révén ezek a befektetők különböző csoportjai számára is elérhetővé válnak – anélkül, hogy a közösségi joganyag módosulna. A javaslatok egyik központi eleme, hogy meg kell szüntetni az intézményi befektetők előtt tornyosuló akadályokat és támogatni kell a határokon átnyúló befektetési lehetőségek kibontakoztatását.
Végezetül a jólmenő, de tőkehiányos társaságokban való részesedésvásárlással foglalkozó private equity alapokról szóló tanulmány az e befektetési formában rejlő egyedi lehetőségeket taglalja. Kiemeli, hogy jelenleg a tagállamok képesek megteremteni a private equity alapok számára a megfelelő adójogi és szabályozási keretet, és felszólítja a tagállamokat, hogy használják ki a lehetőségeiket. A jelentés kitér azokra közösségi hatáskörbe eső területekre is, melyek közvetetten hatnak a private equity szektorra.
A Bizottság a július 19-i nyilvános vita megkezdése előtt várja az érdekeltek észrevételeit.
