Az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy az easyJet által hivatkozott jogalapok nem bizonyítják, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibákat vétett volna azzal, hogy az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította.
2004. február 11-én a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló rendelet* értelmében a Bizottság az Air France és a Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV (KLM) társaságok közötti összefonódást – a felek által az összefonódással kapcsolatosan javasolt kötelezettségvállalások betartása mellett – a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította.
Az easyJet Airline Co. Ltd. (easyJet) alacsony költséggel működő légitársaság az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához e határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be.
Az Elsőfokú Bíróság az easyJet által felhozott összes jogalapot elutasítja.
Először, az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy megfelelő a Bizottság által fenntartott piac-meghatározás, amely szerint valamely kiindulási pont és valamely érkezési pont közötti minden légi útvonal külön piacnak minősül. Egyébiránt megjegyzi, hogy az easyJet nem bizonyította jogilag megfelelő módon, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett volna azzal, hogy az Air France és a KLM tevékenységei közötti átfedések alól kivételt képező piacokat nem vette figyelembe, mivel az easyJet ezeket nem tárja fel világosan. Ennélfogva sem az erőfölény létrejötte vagy megerősödése, sem a versenynek a hivatkozott piacokon bekövetkező velejáró veszélyeztetése nem állapítható meg.
Másodszor, az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy az easyJet nem bizonyította, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett azzal, hogy nem vizsgálta meg az egyesült jogalany erőfölényének esetleges megerősödését a repülőtéri szolgáltatások vevői piacán. Ezenfelül az easyJet semmiféle releváns bizonyítékkal nem szolgált annak bizonyítására, hogy az Air France és a KLM a résidők kiosztása vonatkozásában valamilyen módon befolyásolni tudná az Aéroports de Paris-t.
Harmadszor, úgy ítéli meg, hogy az easyJet nem szolgál semmiféle ténybeli bizonyítékkal, amely megerősítené, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett volna, amikor megállapította, hogy a Roissy-Charles-de-Gaulle és a Paris-Orly repülőtér egymással helyettesíthető.
Negyedszer, az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy a Bizottság nem vétett nyilvánvaló mérlegelési hibát az összefonódásnak a potenciális versenyre gyakorolt hatásával kapcsolatos értékelésénél. Különösképpen figyelemmel az Air France és a KLM két, földrajzilag elkülönülő gyűjtő-elosztó repülőterére – az egyik Párizsra, a másik Amszterdamra – összpontosított tevékenységeire, úgy véli, hogy az easyJet nem bizonyította, hogy az összefonódás hiányában a KLM képes lenne arra, hogy a párizsi piacról verseny-nyomást gyakoroljon az Air France-ra.
Ötödször és végül, az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy az easyJetnek nem sikerült bizonyítania, hogy a korrekciós intézkedések – amelyekhez többek között az Air France-nak és a KLM-nek a résidők korlátlan időre szóló leválasztására vonatkozó kötelezettségvállalása is hozzátartozik – nem elegendőek az összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében a Bizottság által felvetett komoly kétségek eloszlatására.
(T-177/04. sz. ügy)
- 1989. december 21-i [helyesbítve a HL 1990. L 257., 13. oldalon (magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 4. kötet, 137. o.) és módosítva az 1997. június 30-i 1310/97/EK rendelettel (HL L 180., 1. o., helyesbítve a HL 1998. L 40., 17. oldalon; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 164. o.)], a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89/EGK rendelet (HL L 395., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 31. o.).
