Bár egyre több magyarországi vállalat él azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Unión belüli pénzügyi kintlévőségeit közvetítő igénybevétele nélkül, a hosszadalmas és költséges peres eljárást elkerülve hajtsa be, erről a lehetőségről még mindig kevesen tudnak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a legnagyobb exportárbevételű cégek mellett bankokat, könyvvizsgálókat és követeléskezelő cégeket hívott meg arra a június 30-án rendezett konferenciára, melyen részletesen bemutatták a vállalatoknak komoly könnyebbséget jelentő módszert.
Hiába ígérgetett a magyar cégnek ausztriai vevője, az áru ellenértéke hónapokig nem érkezett meg Magyarországra – az ígéretesnek indult külföldi kaland pedig csődbe vitte a vállalkozást. Számtalan ilyen történet bizonyítja, hogy az Európai Unión belüli kereskedelem egyik legnagyobb akadálya a külföldi pénzügyi kintlévőségek behajtásának nehézsége volt. A követelésekhez rendszerint csak hosszú pereskedéssel, óriási költségek árán lehetett hozzájutni. 2005 októbere óta azonban – az Európai Parlament és az Európai Tanács 805/2004/EK rendelete alapján – a magyar jog is lehetővé teszi, hogy az EU-ban kiállított közokirat Magyarországon, illetve a Magyarországon kiállított közokirat az Unió egész területén érvényes, így közvetlenül végrehajtható legyen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felek közötti szerződést, de legalább annak stratégiai, különösen a fizetés rendjével kapcsolatos részeit érdemes közjegyző előtt közokiratba foglalni.
„Az Európai Unió rendelkezésének fontossága már-már a fizikai országhatárok lebontásának jelentőségével vetekszik, mert sokkal biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá teszi az Európán belüli szerződéseket. Bár a lehetőség már október óta adott, úgy vettük észre, hogy még mindig viszonylag kevesen tudnak a lehetőségről. Ezért döntöttük a konferencia szervezése mellett” – mondta el dr. Kapás Katalin, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke.
Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter vitaindítójában az uniós tagságból adódó átalakuló igazságügyi szabályozásról beszélt. A konferencia előadói kiemelték, hogy bár a rendszer jelentősen egyszerűsödött, a külföldi követelések behajtásában továbbra is nagy szerep jut a bíróságoknak és az ügyvédeknek, utóbbiaknak elsősorban az ügyfél képviseletében és a behajtási eljárás felügyeletében.
„Az európai uniós csatlakozáskor nyilvánvalóvá vált, hogy az új tagállamok üzleti, szerződéskötési kultúrája jelentősen eltér a régiekétől” – mondta el dr. Parti Tamás, a MOKK szóvivője. „Nyugat-
Európában a közjegyzői okiratot széles körben alkalmazzák, előnyei egyértelműek. Ugyanakkor hazánkban is egyre gyakoribb a szerződések stratégiai elemeinek közjegyzői okirattal történő biztosítása. Bízom benne, hogy az uniós rendelkezés közvetlen hasznán túl befolyással lesz a magyar üzleti szemléletre is, és egyre többen biztosítják a szerződéseik stratégiai részleteit – fizetési rend, kezesség, zálog – közokirattal” – tette hozzá a szóvivő.
