A Luxemburgban működő európai bíróságok a közelmúltban tették közzé a 2005. évre vonatkozó éves jelentésüket. Mai összeállításunkban rövid kivonatot közlünk az egyébként igen terjedelmes jelentésekből, melyek áttekintik az Európai Közösségek Bírósága, az Elsőfokú Bíróság és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tevékenységét.
2005: a konszolidáció éve
Vassilios Skouris elnök szavai szerint, ha 2004 történelmi év volt az Európai Unió kibővítése és a tíz új tagállam bíráinak, illetve az új tagállamokból jövő munkatársaknak a Bíróságra érkezése miatt, a 2005. évet elsősorban az Európai Unió igazságszolgáltatási rendszerének felépítésében bekövetkezett jelentős változás jellemezte. Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke, amelynek tagjai 2005 októberében léptek hivatalba, az első bírói különtanács, amelyet a Nizzai Szerződés által bevezetett módosítások következtében hoztak létre.
2005 egyben konszolidáció évének is tekinthető. Az Európai Közösségek Bíróságának (a Bíróság) először is alkalmazkodnia kellett a 25 tagállam és a 20 nyelv által teremtett új helyzethez. Ezenkívül a Bíróságnak a munkamódszerek javítása érdekében 2004-ben elfogadott belső intézkedései 2005-ben kezdték el teljes mértékben kifejteni hatásukat: az eljárási határidők jelentős lerövidültek, különösen az előzetes döntéshozatali ügyekben, továbbá a 2005-ben befejezett ügyek száma érzékelhetően növekedett a 2004. évihez képest.
A Bíróság tevékenysége 2005-ben
A Bíróság 2005. évi intézményi fejlődését az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének felállítása határozta meg. A Közszolgálati Törvényszék az első bírói különtanács, amelyet az EK 220. cikk és az EK 225a. cikk második bekezdése alkalmazásával állítottak fel, az Elsőfokú Bíróság mellett. Az új bíróság létrehozatala tehát alapvetően az Elsőfokú Bíróság munkaterhének csökkentésére irányult, mert az Európai Unió közszolgálati jogvitái az Elsőfokú Bíróság munkaterhének jelentős részét képezték korábban.
A változások – így a Bíróság munkamódszerei hatékonyságának javítása érdekében elfogadott intézkedések, illetve a tíz új bíró bővítést követő érkezése – összeadódó hatása továbbra is egyértelműen meghatározza a Bíróság 2005. évi igazságügyi statisztikáit. Említést érdemel a folyamatban lévő ügyek körülbelül 12%-os csökkenése és a Bíróság előtti eljárás időtartamának jelentős csökkenése. 2005-ben a Bíróság 512 ügyet fejezett be (nettó szám, figyelembe véve az egyesítéseket). A befejezett ügyek közül 362-t ítélettel, míg 150-ben végzéssel zárult. A 2005-ben hozott ítéletek száma nagyjából azonos a 2004-ben hozottak számával (375); a végzések száma viszont csökkent. A Bíróságnak mindössze két év alatt mintegy 24%-kal sikerült csökkentenie a folyamatban maradt ügyek számát.
Az eljárás időtartamának csökkenése, amely már 2004-ben megfigyelhető volt, 2005-ben az előzetes döntéshozatali eljárásokban még látványosabbnak tűnik: az eljárás átlagos időtartama 23,5 hónapról 20,4 hónapra csökkent.
A Bíróság meglehetősen gyakran alkalmazta azt az alapokmány 20. cikke által biztosított lehetőséget is, hogy a főtanácsnok indítványa nélkül hozzon döntést, ha az ügy nem érint új jogi kérdést. Jelezzük, hogy a 2005-ben kihirdetett ítéletek mintegy 35%-át főtanácsnoki indítvány mellőzésével hozták meg (2004-ben 30%-át).
Ami az ügyeknek a Bíróság különböző ítélkező testületei közötti elosztását illeti, megemlítendő, hogy a 2005-ben befejezett ügyek majdnem 13%-át a Bíróság nagytanácsai és teljes ülései, 54%-át az öt bíróból álló tanácsok, míg 33%-át a három bíróból álló tanácsok tárgyalták.
Az Elsőfokú Bíróság tevékenysége 2005-ben
A 2005-ös évet az Elsőfokú Bíróság előtt indult ügyek számának és jellegének jelentős átalakulása jellemezte, így például a tavalyi 361 ügyhöz képest 69%-kal növekedett az elbírált ügyek száma. Ez az igen jelentős különbség azonban viszonylagos, mivel 2005-ben az Elsőfokú Bíróság 117 ügyet az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékére történt áttétellel fejezett be. Mindamellett az elbírált ügyek száma akkor is jelentős növekedést (37%) mutat a 2004. évihez képest, ha az áttett ügyeket nem vesszük figyelembe.
Az elbírált ügyek számának e növekedése, amely nagymértékben a tíz új bíró 2004. évi érkezésének köszönhető, együtt járt a 2005. év során nyilvántartásba vett ügyek számának (469) csökkenésével. Ez a szám – a 2004. évi 536-tal szemben – 12%-os csökkenést jelent.
Végeredményben 2005 végén a folyamatban maradt ügyek száma 1033 volt, amely az előző évhez viszonyítva 141-gyel kevesebb ügyet, azaz 12%-os csökkenést jelent. 117 ügynek az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékéhez történt áttételét követően 152 közszolgálati ügy maradt folyamatban az Elsőfokú Bíróság előtt, ez valamivel több, mint az éves szinten e területen befejezett ügyek száma.
Habár a 2005. évre vonatkozó igazságügyi statisztikák igen biztató ügymozgásokra világítanak rá, 2005 folyamán megnőtt az eljárás átlagos időtartama, mivel – a közszolgálati ügyek és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyek kivételével – annak mértéke 25,6 hónap (szemben a 2004. évi 22,6 hónappal).
A Közszolgálati Törvényszék felállításának következményeként az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatát is módosítani kellett, az új igazságszolgáltatási fórum határozatai elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezések bevezetésével. Az eljárási szabályzat fenti módosítása lehetővé tette egyrészt a költségmentességről szóló rendelkezések és a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelv rendelkezései közötti összhang megteremtését, másrészt pedig az eljárási szabályzat egyéb rendelkezései hatályának tisztázását és összehangolását, így különösen az eljárási szabályzat 76a. cikkében meghatározott gyorsított eljárás rugalmasabbá tételét.
A Közszolgálati Törvényszék tevékenysége 2005-ben
2005-ben az Európai Unió igazságszolgáltatási rendszere új bírósággal gazdagodott. A Tanács – a Nizzai Szerződés által biztosított azon hatáskörével élve, hogy bizonyos területeken a Szerződésben (EK 220. cikk második bekezdése és EK 225a. cikk) meghatározott igazságszolgáltatási jogkört gyakorló, az Elsőfokú Bíróság melletti bírói különtanácsokat hozhat létre – 2004. november 2-i határozatával1 létrehozta az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékét.
A Közszolgálati Törvényszék létjogosultsága, amely testület az EK 236. cikk értelmében a Közösség és alkalmazottai között felmerülő vitás ügyekben rendelkezik hatáskörrel, elsősorban az évek során egyre bővülő hatáskörrel rendelkező Elsőfokú Bíróság túlterheltségével és az ebből adódó, a közösségi jogrendszerben a bírósági felülvizsgálat hatékonyságára gyakorolt következményekkel magyarázható. A Közszolgálati Törvényszék felállításával az Elsőfokú Bíróság nem elhanyagolható mennyiségű eljárás – jelenleg az évente érkezett ügyek körülbelül egynegyede – alól mentesül.
A Közszolgálati Törvényszék bíráinak kinevezése eltér a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság bíráinak kinevezésétől, mivel a Közszolgálati Törvényszék bíráit a Tanács egyhangú határozattal nevezi ki hét független személyből álló bizottsággal való konzultációt követően.
A Közszolgálati Törvényszék saját eljárási szabályzatának elkészítésén dolgozik, amely figyelemmel lesz a közszolgálati jogviták sajátosságaira. Néhány alapelvet már a Bíróság alapokmánya I. mellékletének 7. cikke is meghatároz. Így például az említett cikk (3) bekezdése szerint az eljárás írásbeli szakasza a keresetlevél és az ellenkérelem közlését foglalja magában, kivéve, ha a Közszolgálati Törvényszék úgy határoz, hogy szükség van a beadványok második cseréjére is. Ebben az esetben a Közszolgálati Törvényszék a felek hozzájárulásával szóbeli eljárás nélkül is határozhat. A (4) bekezdés szerint az eljárás minden szakaszában – már a keresetlevél benyújtásakor is – a Közszolgálati Törvényszék vizsgálhatja a jogviták egyezséggel történő rendezésének lehetőségét, és adott esetben törekedhet az ilyen egyezség elősegítésére. Ez azt jelenti, hogy megfelelő eljárásjogi keretet kell kialakítani a Tanács által adott iránymutatás követésére.
A Közszolgálati Törvényszéknek a költségekre vonatkozó szabályozási rendszere eltér a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság hatályos rendszereitől, mivel – a Bíróság alapokmánya I. melléklete 7. cikkének (5) bekezdése szerint – az eljárási szabályzatnak a jövőben kialakítandó esetleges különleges rendelkezéseire is figyelemmel főszabály szerint a pervesztes fél köteles a költségek viselésére.
A Közszolgálati Törvényszéknek 2006 első hónapjaiban kell a Bíróság elé terjesztenie az eljárási szabályzat tervezetét. Bár az intézmény hivatalos címe megegyezik a Bíróság címével, a Közszolgálati Törvényszék a következő helyen található: Bâtiment Allegro, 35A avenue J. F. Kennedy, Luxembourg. A Törvényszék saját tárgyalóteremmel rendelkezik.
