Bár minden uniós polgár petíciót nyújthat be anyanyelvén az Európai Parlamenthez, még mindig viszonylag kevesen ismerik ezt a lehetőséget. Különösen kevés panasz érkezik az új tagállamokból. A képviselők szerint növelni kellene az EP petíciós bizottságának létszámát. Az erről szóló jelentést kedden, kézfelemeléssel fogadta el a parlament.
Az EP petíciós bizottságának 2004 márciusa és 2005 decembere közötti tevékenységét foglalja össze a brit szocialista Micheal Cashman jelentése.
Az uniós alapszerződés értelmében bármely európai polgár, illetve jogi személy petícióval fordulhat az Európai Parlamenthez az EU tevékenységi körébe tartozó ügyekben. A petíció benyújtása a panaszos számára teljesen ingyenes, a szöveget írásban, az EU valamelyik hivatalos nyelvén kell megfogalmazni.
A parlamenthez 2004 júliusától 2005. december végéig 1609 petíció érkezett. Ezeknek mintegy harmada nem az EU tevékenységi körébe tartozó ügyről szólt, ezért ezekkel nem tudott érdemben foglalkozni a petíciós szakbizottság.
A jelentés szerint az EU bővítése lényegesen befolyásolta a petíciós bizottság munkáját. A tíz új tagállam csatlakozása ugyanakkor „nem hozta magával a benyújtott petíciók számának arányos növekedését”.
„A statisztikák szerint az új tagállamok közül a lengyelek, a magyarok és a csehek voltak a legaktívabbak, de a benyújtott petíciók száma egészen alacsony, jelezve, hogy az ezen államokban élő polgároknak alaposabban meg kell ismerniük az Európai Parlamenthez történő petícióbenyújtás jogát, és európai és nemzeti szinten további erőfeszítésekre van szükség, hogy tájékoztassuk őket erről a jogukról” – fogalmaz az indokolás.
A parlament szerint a régi tagországokban is inkább a politikai és kulturális hagyományoktól függ a benyújtott petíciók száma. A jelentés a sok petíciót beküldő országok között említi Spanyolországot, Németországot és Görögországot, a másik véglet Nagy-Britannia és Franciaország.
Az uniós irányelvek végrehajtása kapcsán főleg környezetvédelmi témájú, a szociális biztonsággal, a diplomák elismerésével és más, a belső piac működésével összefüggő petíciók érkeztek.
A petíciós bizottság gyakorolja az európai ombudsman tevékenysége fölötti parlamenti felügyeletet is.
A jelentés kitér arra, hogy a szakbizottság számos tényfeltáró látogatást tett az uniós országokban. A képviselők „kívánatosnak tartják, hogy a meglátogatni kívánt ország európai parlamenti képviselői a delegációnak ne legyenek tagjai”.
A fontosabb megvizsgált ügyek között említi a jelentés a spanyol valenciai urbanizációs ügyet (LRAU-törvény), a finn Vuosaari kikötőjének az állatok élőhelyét veszélyeztető fejlesztését, a Lyon-Torino vasútvonal ügyét, a szicíliai Is Arenas parton a Natura 2000 minősítésre kijelölt területen építendő golfpálya esetét, a görög hatóságok gépjármű-elkobzásait, az Equitable Life, valamint a Lloyd’s-ügyet.
A jelentés szerint jelentősen növelni kell a szakbizottság létszámát, ugyanis a 25 tag már nem tudja ellátni az összes feladatot, ráadásul nem minden tagállamból van képviselő a testületben.
Dobolyi: több forrást kell biztosítani a petíciós bizottság számára
A szocialista Dobolyi Alexandra a hétfő esti plenáris vitában azt mondta, az európai alkotmány tavalyi elutasítása is azt jelezte: az uniós polgárok az EU-tól nagyobb átláthatóságot, nyíltságot várnak el, az őket személyesen érintő problémák jobb kezelését szeretnék.
A képviselőnő úgy vélte, az európai szintű konzultációk segítettek abban, hogy az EU meghallja a polgárok üzenetét, de ezekre az üzenetekre oda is kell figyelni.
Ennek érdekében Dobolyi szerint több forrást kell biztosítani a polgárokkal közvetlen kapcsolatban lévő testületek, így a parlamenti petíciós bizottság számára. Ennek a testületnek igen nagy a szerepe abban, hogy a polgárok gondjai, problémái az uniós intézmények tudomására jussanak – mondta a politikus.
Dobolyi úgy vélte, az Európai Bizottságnak is több forrást kell biztosítania annak érdekében, hogy csökkentsék a polgárok kérdéseire adott válaszadás késedelmét. A képviselőnő szerint a polgároknak nyújtott segítségnek az EP kiemelt prioritásává kell válnia.
Gyürk: tájékoztatni kell az új tagállamok polgárait a petíciós jogról
A néppárti Gyürk András szerint „már csak földrajzi értelemben volt messze Brüsszel” azon magyar tűzoltók számára, akik az unió székhelyén adták át a munkaidejük szabályozásával kapcsolatos petíciót. Ez az egyik legkorábbi, új tagállamokból érkezett beadvány volt – mondta a képviselő.
Gyürk ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy igen kevés petíció érkezik az újonnan csatlakozott országokból, ez pedig jelzi: „az új tagállamokban élő polgárok tájékoztatásához még további erőfeszítésekre van szükség”.
A képviselő szerint célul kell kitűzni, hogy a petíciós jog beépüljön az európai tudatba. „A petíciók értékes információforrást jelentenek az európai jogszabályok alkalmazásáról, megvilágítva a végrehajtási folyamat hiányosságait a hétköznapi polgár szemszögéből. Az elmúlt másfél esztendő gyakorlatából is kiolvasható, hogy például a környezetvédelem, a szociális biztonság, vagy éppen a belső piac területén számos olyan beadvány született, amely egyes EU irányelvek tökéletesítésében is segítségül szolgálhat” – fogalmazott Gyürk András.
