Az Alkotmánybíróság május 15-én helybenhagyta az Országos Választási Bizottság három, múlt év végi határozatát. Miután a döntések ellen benyújtott kifogásokat az alkotmánybírák elutasították, az állatvédők nem gyűjthetnek aláírást országos népi kezdeményezés céljából, mint ahogy a Magyarországi Kisebbségek Pártjának kezdeményezésére sem lesz országos népszavazás a kisebbségek parlamenti képviseletéről, illetve a köztársasági elnök közvetlen választásáról.
Állatvédők népi kezdeményezése
14/H/2006. AB határozat
Az Alkotmánybíróság május 15-én helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 45/2005. (XII. 15.) OVB határozatát, amelyben népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítését tagadta meg. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Alulírottak országos népi kezdeményezést támogatunk az alábbi kérdésben: Szükségesnek látjuk Magyarországon is, egy állami keretek között működő Állatvédelmi Szervezet /Felügyelőség, Rendőrség/ életre hívását, amelynek feladata az állatokkal szemben elkövetett bűncselekmények felderítése, szükség esetén a Rendőrség segítségével az elkövetők elleni fellépés, az adott ügy jogi úton történő elbírálásának kezdeményezése, továbbá egyéb Állatvédelmi Szervezetekkel történő összefogással segítség nyújtása és ismeretterjesztés.” Az alkotmánybírák megállapították, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítésre benyújtott mintapéldánya nem felel meg maradéktalanul a törvényességi feltételeknek, mert hiányzik róla a sajátkezűségre való utalás. Márpedig a választási eljárási törvény egyértelműen a népi kezdeményezést aláírásával támogató választópolgár saját kezű aláírását követeli meg.
Nem lesz népszavazás a kisebbségek parlamenti képviseletéről
327/H/2006. AB határozat
Az Alkotmánybíróság május 15-én helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 41/2005. (XII. 1.) OVB határozatát, amelyben megtagadta a Magyarországi Kisebbségek Pártja országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ívének a hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban élő és külön törvény által már korábban elismert nemzetiségek és etnikai kisebbségek, külön törvényben szabályozott módon megválasztott országos vezetői, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének teljes jogkörrel rendelkező tagjai legyenek?” Az OVB álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma ellentétes az alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontjával, valamint a 71. § (1) bekezdésével. Előbbi kimondja: „nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről”. A másik alkotmányos rendelkezés pedig leszögezi: „Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselőtestület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.” Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában kifejtette: az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés arra irányul, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek országos vezetői e tisztségükből következően az Országgyűlés tagjai legyenek. Vagyis eredményes ügydöntő népszavazás esetén a törvényhozásnak lehetővé kellene tennie, hogy az országgyűlési képviselőválasztásokon mandátumot szerzett képviselők mellett más – törvényben meghatározott – választáson vezetői tisztséget elnyert személyek is képviselői mandátumhoz jussanak. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság a 25/1999. (VII. 7.) AB határozatban általános érvénnyel állapította meg: „az alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét.”
Nem lesz népszavazás az államfő közvetlen választásáról
1124/H/2005. AB határozat
Az Alkotmánybíróság május 15-én helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 40/2005. (XII. 1.) OVB határozatát, amelyben megtagadta a Magyarországi Kisebbségek Pártja országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ívének a hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Kívánja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság Köztársasági Elnökét, a Magyarországon élő és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közvetlen, egyfordulós választás útján válasszák meg, a magyar állampolgársággal rendelkező és legalább negyvenötödik életévét betöltő személyek közül, akiknek jelölését legalább háromszázezer magyar állampolgárságú és választójoggal rendelkező személy törvényben szabályozott módon hitelesített aláírásával támogatja?” Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában hivatkozott arra, hogy a 25/1999. (VII. 7.) AB határozatban a köztársasági elnök közvetlen választására irányuló népszavazási kezdeményezés vizsgálatakor általános érvénnyel állapította meg: „az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét.”
