Az EP csütörtökön 522-32-15 arányban elfogadta a brit szocialista Richard Howitt jelentését. Ebben a parlament a tanács 2005-ös emberi jogi jelentése kapcsán fejti ki álláspontját. A képviselőket “aggasztja, hogy olyan országok is bekerültek az ENSZ emberi jogi tanácsába, amelyek nem mindig tartották tiszteletben az emberi jogokat”. A parlament a guantanamói fogolytábor bezárását követeli.
A Howitt-jelentés szerint “az Európai Unió továbbra is az emberi jogok egyik fő védelmezője a világban”, viszont “sokkal inkább jeleskedik nyilatkozatok kiadásában, mintsem azok nyomon követésében”. “Bár az EU magas szintű minőségi munkát végez az emberi jogok terén, furcsa módon egyéb politikáiba és programjaiba sok esetben nem integrálja vagy nem érvényesíti az emberi jogi megfontolásokat” – fogalmaz az indokolás.
Az EP-t “aggasztja, hogy olyan országok is bekerültek az ENSZ emberi jogi tanácsába, amelyek nem mindig tartották tiszteletben az emberi jogokat”. A képviselők arra kérik a tanácsot és a bizottságot, szólítsák fel az Egyesült Államokat a guantanamói börtön felszámolására.
A képviselők szerint egyre jelentősebb az unió biztonsági és védelmi politikája keretében kiküldött missziók szerepe. A jelentés foglalkozik a szudáni, a kínai, a csecsenföldi és a zimbabwei helyzettel is, megemlítve, hogy a tagországok nem mindig támogatták az ezekkel foglalkozó állásfoglalások elfogadását.
A szöveg szól a fogyatékkal élők jogairól, a Kínával (1996-ban), Iránnal (2002-ben) és Oroszországgal (2005-ben) kezdett “emberi jogi párbeszédről”. A jelentés szerint “a 2004-es beszláni mészárlás óta komoly aggodalom övezi az oroszországi politikai változásokat, a csecsenföldi helyzet pedig folyamatos kritikát vált ki”.
A szöveg foglalkozik azzal, hogy a brit elnökség kiemelten támogatta a halálbüntetés eltörlését az egész világon, és például a szakszervezeti jogok megerősítését Iránban és Kambodzsában. A jelentés szerint több figyelmet kell fordítani a gyermekek védelmére és a fegyveres konfliktusok rájuk gyakorolt hatására.
A Howitt-jelentés elégedetten nyugtázza, hogy a tanácsi éves beszámolóban az áll: “a parlament “az emberi jogok előmozdítását az EU-ban és azon kívül is régóta egyik alapvető feladatának tekinti”, és a “parlament gyakran vezető szerepet játszik az emberi jogok fejlődésében és biztosítja, hogy a többi európai uniós intézmény is mindig szem előtt tartsa az emberi jogokat”.
Gurmai: Európa a jövőben is legyen a humanizmus bástyája
A szocialista Gurmai Zita a szerdai vitában azt mondta, “Európa a humanizmus legerősebb bástyája; fontos, hogy ezt a jövőben is elmondhassuk, és a külvilág számára is egyértelművé tegyük”. A képviselőnő szerint “az EU olyan nemzetközi szereplő, amely kulcsfontosságú küldetéssel bír az emberi jogok védelmében, a demokrácia erősítésében és abban, hogy a globalizáció valóban a társadalmi kohézió megvalósulását jelentse”.
Gurmai úgy vélte, az uniónak harmadik országokkal való kapcsolataiban ragaszkodnia kell az alapvető emberi jogok érvényesítéséhez, és pragmatikus módon élnie kell “a politikai párbeszéd külkereskedelem adta lehetőségeivel”.
A politikus a jelentés erősségének nevezte, hogy figyelmeztet: az unión belül is figyelni kell az emberi jogok betartására. “A jelentés biztos alapul szolgálhat arra, hogy a jövőben ne csak nyilatkozatokat fogadjunk el az emberi jogokra vonatkozóan, hanem azok betartásában, betartatásában is jeleskedjünk” – fogalmazott Gurmai Zita.
