Az Alkotmánybíróság nem 2006. április 24-én állapította meg először, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő. Három ügyben már le is járt a jogalkotói feladat megoldására kitűzött határidő.
Az Alkotmánybíróság nem 2006. április 24-én állapította meg először, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő. A képviselői felszólalási idő garanciális szabályainak megalkotására még 2006. december 15-ig van idő. Három ügyben azonban már lejárt a jogalkotói feladat megoldására kitűzött határidő: az Országgyűlésnek 1998. szeptember 1-ig kellett volna megalkotnia a frakcióalakítással, 1999. december 15-ig a rendes ülésszakokon belüli ülésezés rendjével, 2004. március 31-ig az állandó és ideiglenes bizottságok vizsgálati tevékenységének rendjével kapcsolatos házszabályi rendelkezéseket.
A formailag hibás törvényhozási eljárás
29/1997. (IV. 29.) AB határozat (Magyar Közlöny, 1997/37.)
Az Alkotmánybíróság 1997. április 29-én hozott határozata szerint a parlament házszabálya nem teheti függővé semmilyen feltételtől, hogy a jogosultak indítványa alapján a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatára a zárószavazás előtt sor kerülhessen. A határozat értelmében az olyan törvény, amelyet az Országgyűlés úgy szavazott meg, hogy nem tette lehetővé a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatát, formai okból alkotmánysértő. „Az ilyen formai hibás törvényhozási eljárás (…) a jövőben alapot ad a törvény kihirdetése napjára történő visszamenőleges hatályú megsemmisítésére.”
A parlamenti képviselőcsoport létrehozásának joga
27/1998. (VI. 16.) AB határozat (Magyar Közlöny, 1998/52.)
Az Alkotmánybíróság 1998. június 15-én hozott határozata szerint alkotmányellenes az Országgyűlés házszabályának azon rendelkezése, amely szerint frakciót legalább 15 képviselő alakíthat. A döntés szerint „az olyan párthoz tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, akkor is megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga, ha az Országgyűlés egyébként a képviselőcsoport alakításához magasabb létszámot határoz meg.” Ezt követően a 14 mandátumot szerzett MIÉP frakciót alakíthatott a törvényhozásban. A frakcióalakítás jogának rendezésére az alkotmánybírák 1998. szeptember 1-ig adtak határidőt.
Az Országgyűlés ülésezési rendje
4/1999. (III. 31.) AB határozat (Magyar Közlöny, 1999/27.)
Az Alkotmánybíróság 1999. március 29-én hozott határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy a házszabályban hiányosan szabályozta a rendes ülésszakokon belüli ülésezési rendet. A testület indokolásában kifejtette: annak eldöntése, hogy az egyes ülések milyen rendszerességgel kövessék egymást, az Országgyűlés és nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A folyamatosság akkor van biztosítva, ha a parlament úgy állapítja meg az ülésezés rendjét, hogy a rendes ülésszakok alatt az ülések az ésszerű időtartamot meg nem haladó időszakonként követik egymást.
A törvényalkotási eljárás szabályszerűsége
675/B/2001 AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, XI/1.)
Az Alkotmánybíróság 2002. január 21-én hozott határozata nem állapította meg a törvényalkotási eljárás alkotmányellenességét a pénzügyi tárgyú törvények módosítása kapcsán, ezért elutasította több országgyűlési képviselő indítványát, amely a jogszabály azon rendelkezésének vizsgálatára irányult, hogy egyetemes postai szolgáltatónak a Magyar Posta Rt.-t kell tekinteni. A kérelmet benyújtó képviselők a szabályszerűség hiányát legfőképp abban látták, hogy a kifogásolt rendelkezést az Országgyűlés olyan megismételt vitán és zárószavazáson fogadta el, amelynek lefolytatására szerintük az alkotmány és a házszabály rendelkezései nem adtak alapot. Az indítványozók szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök a törvény visszaküldésekor nem tartotta be az alkotmány azon előírásait, amelyek értelmében a törvényt 15 napon belül, annak aláírása előtt küldheti vissza az Országgyűlésnek.
A parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenysége
50/2003. (XI. 5.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2003/126.)
Az Alkotmánybíróság 2003. november 3-án hozott határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a parlament állandó és ideiglenes bizottságai vizsgálati tevékenységének rendjét, és nem teremtette meg a bizottsági vizsgálatok hatékonyságának törvényi feltételeit. Az alkotmánybírák felhívták az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2004. március 31-ig tegyen eleget.
Az államfő által visszaküldött törvény újratárgyalása
62/2003. (XII. 15.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2003/145.)
Mádl Ferenc köztársasági elnök azzal az alkotmányértelmezési kérdéssel fordult az Alkotmánybírósághoz, milyen módon tehet eleget az alkotmány azon előírásának, miszerint az általa a parlamentnek visszaküldött törvényt az Országgyűlés ismételten megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az alaptörvény alapján az így elfogadott törvényt az államfő köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni. Az államfő szerint a pusztán formális újratárgyalás az alkotmányos intézmény tartalmától való megfosztását, kiüresítését jelenti. Az Alkotmánybíróság 2003. december 15-én hozott határozata hangsúlyozta: a parlament akkor is köteles a visszaküldött törvény érdemi újratárgyalására, ha a köztársasági elnök észrevételei nem tartalmaznak új érveket és szempontokat.
