A Cartagenai Jegyzőkönyv 132 tagállamának harmadik csúcstalálkozója került megrendezésre március 17-én a brazíliai Curitibaban. A résztvevők mérföldkőnek számító döntést fogadtak el azzal, hogy meghatározták a génmódosított növényfajták (GMO) nemzetközi kereskedelmében kulcsfontosságú dokumentációs követelményeket.
A tárgyalások befejezése során a kérdésben leginkább érintett Mexikó és Brazília számára a dokumentációs követelmények kereskedelmi hatásai jelentették a legfontosabb kérdéseket. A tárgyalásokat lezáró megegyezés nem születhetett volna meg a brazil kormány Cartagenai Nyilatkozat sikere érdekében kifejtett elkötelezett magatartása hiányában. Az EU képviseletében a Bizottság küldöttei vettek részt a tárgyalásokon és alapvető szerepet játszottak a végső kompromisszumok kialakítása tekintetében.
Dimas környezetvédelmi biztos szerint „Ez a döntés világos és gyakorlatias dokumentációs követelményeket fogalmaz meg a mezőgazdasági termékek forgalmazói számára úgy, hogy összeegyeztethető az EU előírásaival. A követelmények megfogalmazása jogbiztonságot teremt a mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelme számára.”
A tanácskozás során a résztvevő országok számos, a Jegyzőkönyv hatékony implementációját elősegítő döntést is hoztak, melyek érintik a GMO-k kockázatelemzését, a fejlődő országok élelmiszerbiztonságát és egy internet-alapú információs weblap létrehozását.
Az 1992-ben létrehozott Biodiverzitás Egyezmény mellékletét képező Cartagenai Jegyzőkönyv 2003. szeptember 11-én lépett életbe és azóta mintegy 132 ország csatlakozott hozzá. A Jegyzőkönyv jelenleg az egyetlen, génmódosított növények és állatok kereskedelmét szabályozó nemzetközi jogi dokumentum.
