A bírósági reform végrehajtása során tavaly megkezdődhetett az állampolgárokat ténylegesen érintő legfontosabb célkitűzések megvalósítása: az időszerűen, magas szakmai színvonalon működő és az ország egész területén egységes jogérvényesítési feltételeket biztosító bírósági szervezet kialakítása.
Minderről Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének a bíróságok 2000. évi általános helyzetéről szóló, a Bírósági Közlöny mellékletében a közelmúltban megjelent tájékoztatója számolt be.
Az ítélkezés személyi feltételeiben 2000-ben sem következett be kedvező fordulat, a betöltött bírói állások számának csekély mértékű, 4,4 százalékos növekedése az ügyérkezés 12 százalékos emelkedésére tekintettel nem csökkentette a bírák munkaterhét.
A tájékoztató időszakában az országos engedélyezett bírói létszám költségvetési fedezet hiányában csupán egyetlen státusszal gyarapodott 2.589-ről 2.590-re, a betöltött álláshelyek száma pedig 2.406-ról 2.512-re emelkedett.
Tavaly két bíró szolgálati viszonya szűnt meg alkalmatlanság miatt, 34-en pedig lemondtak beosztásukról.
A tájékoztató időszakában a megyei bíróságok elnökei 14 bíróval és egy bírósági vezetővel szemben alkalmaztak írásbeli figyelmeztetést, többnyire késedelmes ügyintézés miatt. Fegyelmi eljárás 11 helyi bírósági bíró ellen indult. Az ok ezekben az esetekben is általában a késlekedés volt, de előfordult a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás is.
Tavaly három bíró és egy bírósági vezető ellen indult eljárás becsületsértés vétsége, magánokirat-hamisítás vétségének alapos gyanúja, illetve közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt. Továbbá 2000-ben vádat emeltek egy Békés megyei bírósági ülnök ellen hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt. Az ügyben a bíróság nem jogerősen végrehajtható szabadságvesztést szabott ki.
Tavaly összességében 1,1 millió ügy érkezett a helyi és megyei bíróságokra, ez 12 százalékkal több az 1999. évinél. A peres ügyekben a hátralék együttesen 5,7 hónap, legmagasabb, 9,2 hónap az elsőfokú gazdasági pereknél a helyi bíróságokon.xA munkaterhek felmérése és arányosítása céljából 2000-től a bírák és bírósági tanácsosok által végzett egységes havi adatszolgáltatás szerint a helyi bíróságokra tavaly 198.127 polgári peres ügy érkezett, egy bíróra havonta átlagosan 24,03. A befejezett ügyek mennyisége 200.763, az egy bíróra jutó havi átlag 24,35 volt. Az adatszolgáltatásból megállapítható, hogy a bírák átlagosan havi 7,73 napot tárgyaltak, azaz évente 92,76 napot és egy tárgyalási napra átlagosan 5,44 ügy jutott.A három éven túl a helyi bíróságokon folyamatban lévő polgári perek száma emelkedő tendenciát mutat, az év végén 2.929 ilyen volt. xA helyi bíróságokra tavaly összesen 104.666 büntetőügy érkezett, ugyanakkor a helyi bíróságok 106.402 ügyet fejeztek be. Országos átlagban egy bíró havonta 22,18 ügyet fejezett be. A három éven túl folyamatban lévő ügyek száma a tavaly januári 1.589-ről 2.326-ra emelkedett a helyi bíróságokon. Az OIT a helyi bírák számára heti kettő, évente legalább 80-90 tárgyalási napot írt elő.
Tavaly a cégbíróságokra 308.634 ügy érkezett, átlagosan másfélszer annyi, mint az előző évben. Ennek oka döntő mértékben a kft.-k, illetve rt.-k törzstőke emeléséből fakadt. A cégbíróságok azonban a szigorú eljárási határidőt is betartva hátralékmentesen dolgoznak.
Mintegy másfél év alatt 24 rendkívüli esemény történt a magyar bíróságokon, melyek döntő többsége bombariadó volt, de három esetben sor került bírák személye elleni konkrét fenyegetésre, ötször pedig bírósági épületeknél történt kisebb robbantás, tűz, jogtalan behatolás. Megállapítható, hogy a bírósági intézményrendszer, illetve az egyes bíróságok jelenleg nem elsődleges célpontjai a jogellenes támadásoknak.
Az igazságszolgáltatás jogalkotásban való közreműködése kapcsán a tájékoztató megállapítja, hogy a bíróságokat érintő jogszabályok tervezeteit az előkészítő tárcák általában megküldték, ez azonban nem mondható el abban az esetben, amikor a bíróságok működését gazdaságilag megalapozó legfontosabb törvényjavaslatról, a költségvetési törvény tervezetéről volt szó. Az OIT a maga javaslatát minden évben elkészítette, ám érdemi egyeztetés lefolytatására nem volt lehetőség, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke a kormány ülésére nem kapott meghívást és a későbbi törvényjavaslat még csak az OIT javaslatától való eltérés okairól sem adott számot.
Az LB büntetőkollégiuma és a megyei bíróságok büntetőkollégiumainak vezetői a szabálysértésekről szóló 1999. évi törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről tartott tanácskozásukon megállapították, hogy az új szabályozás, különösen annak a végrehajtásra vonatkozó részei több ponton kifogásolhatók. A hiányos és elhibázott rendelkezések bírósági jogértelmezéssel nem pótolhatók, ezért az OIT és az LB elnöke kezdeményezte a kifogásolt jogszabályok módosítását, kiegészítését.
A bíróságok ellen indított perekben tavaly másfél milliárdos kártérítési igényt támasztottak az ügyfelek, ugyanakkor a bíróságoknak perveszteségük folytán 7,9 millió forintot kellett megtéríteniük. A bíróságok pernyertességének aránya az ilyen eljárásokban 97 százalékos. A felperesek többnyire a késedelmes intézkedést, az eljárás elhúzódását kifogásolták, továbbá a bíróság elfogultságára, a jegyzőkönyv-vezetés hiányosságaira és a bizonyítási indítvány mellőzésére hivatkoztak – tartalmazza Solt Pálnak a bíróságok 2000. évi általános helyzetéről szóló tájékoztatója.
