A tervezettnél jóval tovább tartó négyszemközti megbeszéléssel kezdődtek meg pénteken a magyar-román külügyminiszteri tárgyalások. Martonyi János és Mircea Geoana a román kormány snagovi protokollházában ült tárgyalóasztalhoz, találkozójuk fő napirendi pontja a magyar státustörvény kérdése.
A román fél a tárgyalások során adta át azt az emlékeztetőt, amely a törvénnyel kapcsolatos hivatalos román álláspont legfontosabb elemeit tartalmazza.
A külügyminiszteri találkozót követően Adrian Nastase miniszterelnök is fogadja a magyar külügyminisztert, akinek rövid bukaresti munkalátogatása a Romániai Magyar Demokrata Szövetség székházában zárul, ahol Markó Béla szövetségi elnökkel találkozik.
Bár a magyar státustörvény megítélésében nem közeledtek az álláspontok, Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter pénteken arról állapodott meg, hogy a kormányközi vegyes bizottság keretében szeptemberben Budapesten folytatják a tárgyalásokat a kérdésről.
A román kormány snagovi protokollházában tartott találkozó után a két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Mircea Geoana hosszú nyilatkozatban ismertette a román álláspontot. Leszögezte, hogy a törvény számos eleme differenciáltan kezeli a román állampolgárokat. Aggodalmát fejezte ki a jogszabály területen kívüli hatása miatt, amit elfogadhatatlannak és az európai normák keretébe nem illeszthetőnek nevezett. Román megítélés szerint a törvénynek olyan szociális és gazdasági aspektusai is vannak, amelyek túllépnek a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó európai normák keretein.
Geoana hangsúlyozta, hogy a magyar fél érvei nem adtak választ a román fenntartásokra és aggodalmakra.
A román külügyminiszter azt javasolta, hogy mindaddig függesszék fel a státustörvényt, amíg Magyarország be nem fejezi tárgyalásait az Európai Unióval. Szerinte ez ugyan belpolitikai okok miatt nehéz, de mindenképpen hasznos kompromisszum lenne Magyarország részéről. Választ adna a törvény végrehajtása miatti félelmekre.
Martonyi János ezt a román javaslatot határozottan visszautasította. Hozzátette: megítélése szerint a román aggodalmakat a törvény egyetlen betűjének módosítása nélkül is el lehet oszlatni. A magyar külügyminiszter úgy vélte, hogy a román aggodalmak nem emelkedtek a feszültség szintjére. Mint mondta, ennek ellenére szükséges azok eloszlatása, és a mostani tárgyalások is ezt a célt szolgálták.
Martonyi hangsúlyozta: a magyar törvény nem kíván semmiféle hátrányos megkülönböztetést tenni a román állampolgárok között. A törvényalkotóknak nem áll szándékukban, hogy a jogszabálynak területen kívüli hatása legyen, és nincs is ilyen hatása.
Megerősítette, hogy a magyar fél minden román felvetésről kész tovább tárgyalni. Ugyanakkor hangsúlyozta: annak a módját kell megtalálni, hogy a végrehajtás során az aggodalmakat enyhíteni vagy eloszlatni lehessen. Véleménye szerint erre jó lehetőséget adhat az, ha a kerettörvény végrehajtási utasításainak kidolgozásában a magyar és a román fél együttműködik.
Mindkét miniszter leszögezte, hogy a magyar és a román kormány egyaránt nagyon fontosnak tartja a két ország közti partneri kapcsolatok fejlesztését, ennek perspektíváját tartja szem előtt. Martonyi János egy kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarország változatlanul határozottan támogatja Románia európai és euroatlanti integrációját, bármilyen legyen is Románia álláspontja a státustörvényről.
MARTONYI JÁNOS A MEGBESZÉLÉSEKRÕL
- Mind a román miniszterelnökkel, mind a külügyminiszterrel egyetértettünk abban, hogy a két ország között nincs feszültség, nincs semmi olyan destabilizációs folyamat, amely veszélyeztethetné akár a két ország közötti jószomszédi viszonyt és együttműködést, akár a régió stabilitását – jelentette ki bukaresti tárgyalásai befejezésével Martonyi János.
A magyar külügyminiszter pénteken román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalásokat. Fogadta őt Adrian Nastase miniszterelnök, majd találkozott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével.
A román fél a legcélszerűbbnek azt tartaná, ha Magyarország felfüggesztené, vagy elhalasztaná a törvényt alkalmazását. Véleménye szerint a hatályba lépést lehetne késleltetni.
- Ezzel mi nem értünk egyet. A mi álláspontunk az, jelöljük meg pontosan azokat a kérdéseket, amelyek gondot vetnek fel, akár a hátrányos megkülönböztetés, akár a területen kívüli hatály gondjáról van szó és ezeket a konkrét problémákat oldjuk meg tárgyalásokkal – mondta Martonyi János.
A magyar külügyminiszter szerint erre alkalmat adnak a vegyes bizottsági ülések. Arról született megegyezés, hogy szeptember első felében lehetőleg mind a tíz szakbizottság találkozik.
- Úgy látom, hogy a területen kívüli hatály aggodalmára meg lehetne találni a megoldást, ha van kölcsönös politikai akarat. Mindketten azt mondjuk: ennek a törvénynek nem szabad, hogy területen kívüli hatálya legyen. A különbség csak az, hogy a román fél szerint a jelenlegi szövegnek területen kívüli hatályt lehet tulajdonítani. Tartalmi egyetértés van tehát, csak az értelmezés eltér – mondta.
A hátrányos megkülönböztetés kérdésében a magyar külügyminiszter szerint a két fél megközelítése eltér egymástól. A magyar álláspont az, hogy ilyen nincs. Viszont ha román fél úgy érzi, vannak olyan szociális és gazdasági természetű kedvezmények, amelyek túlmennek a nemzetközileg elfogadható megkülönböztetés körén, akkor ezeket meg kell jelölni, s ezek megoldását kell keresni.Martonyi hangsúlyozta: van megoldás, feltéve ha mindkét fél részéről van kellő politikai akarat annak megtalálására.
- Van egy problémánk, létezik egy nyitott kérdés a törvény alkalmazásával kapcsolatban. Ez az, amit meg kell oldanunk, tisztáznunk kell. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a magyar-román kapcsolatok egész rendszere nem szűkíthető le ennek a kérdésnek a körére. Ezt a kérdést tárgyalások útján meg fogjuk oldani, s ezzel egy időben természetesen minden lehetséges területen erősíteni és mélyíteni fogjuk kapcsolatainkat. Alapvetően téved tehát mindenki, aki feszültségről, destabilizációról beszél, s mai tárgyalásaink ezt erősítették meg – szögezte le végezetül a magyar külügyminiszter.
