Az Európai Parlament külügyi bizottsága brüsszeli ülésén olyan módosító indítványt fűzött a parlament készülő magyar országjelentéséhez, amely elfogadása esetén megbízná a külügyi bizottságot, hogy vizsgálja meg: összeegyeztethető-e a magyar státustörvény az Európai Unió jogszabályaival, a tagállamok közti jó szomszédság és együttműködés szellemével.
A módosítók köréből származó értesülés szerint a módosítás célja voltaképpen az, hogy megelőzze és kivédje a státustörvény miatt Magyarországot érő alaptalan bírálatokat.
Az alig ötsoros módosítást a zöldek parlamenti csoportjának néhány tagja terjesztette elő a román és a szlovák kormány által kifejezett aggodalmakra hivatkozva és ez volt az egyetlen olyan javaslat a 38 közül, amelyet a külügyi bizottság támogatott, hogy bekerüljön a Luis Queiró által szerkesztett jelentésbe.
A parlament plenáris ülése tervek szerint szeptemberben tart vitát és szavazást a jelentésről és a módosításról. A státustörvény ügyében három módosító indítványt nyújtottak be képviselők: a másik kettő arra buzdította volna Magyarországot, hogy csak olyan törvényt hozzon a környező országokban élő magyarok vonatkozásában, amelyek nem sértik a hátrányos megkülönböztetést kizáró uniós elveket és tiszteletben tartják a szomszédos országokat. E két másik indítvány helyett a bizottság azt az indítványt fogadta el, amely nem gyanúsítja hátrányos megkülönböztetéssel a magyar törvényt, hanem annak tárgyilagos elemzésére kéri a bizottságot.
A módosítók köréből származó értesülés szerint a módosítás célja voltaképpen az, hogy megelőzze és kivédje a státustörvény miatt Magyarországot érő alaptalan bírálatokat. Mivel a hónap elején a parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, a belga Wilfried Martens már erélyes nyilatkozatban fejezte ki azt a véleményét, hogy a magyar kormány gondoskodása a környező országokban élő hárommilliós magyarságról teljesen legitim, sőt dicséretes dolog, várhatólag még ennek a módosító indítványnak sincs sok esélye a sikerre a szeptemberi szavazáson. Annál is inkább, mert az Európai Bizottság, az unió végrehajtó szerve már szintén vizsgálja a státustörvényt és Günter Verheugen bővítési biztos az elmúlt napokban többször is kijelentette: eddig semmi kivetni valót nem találtak benne.
Az Európai Parlament igyekszik az évek folyamán egyre számottevőbb szerepet játszani az EU bővítési folyamatában, méghozzá a sürgetés, a gyorsítás kifejezett szándékával – nem egyszer bírálta már az Európai Bizottságot és a tanácsot, hogy nem elég erélyesen és jelentőségének megfelelően viszik a bővítési folyamatot. A parlament már jóval a göteborgi csúcsértekezlet előtt állást foglalt például amellett, hogy az első csatlakozó országok vegyenek részt az EP következő, 2004-es megválasztásában. A bizottság országjelentései a tagjelöltekről novemberben esedékesek, és ez az irányadó a miniszteri tanács számára is. A parlament jelentése tükrözi ugyan bizonyos fokig a tizenötök politikailag tudatos polgárainak hangulatát, de jelentősége a tagországok döntésére jóval csekélyebb.
