Az Alkotmánybíróság új eljárásra kötelezte az Országos Választási Bizottságot az MSZP által kezdeményezett népszavazás ügyében, és alkotmánysértőnek találta az adórendőrségről szóló törvénynek azt a részét, amely a hatóságot felhatalmazza titkos információgyűjtésre. A szocialisták a munkaidő szervezése, a nyugdíjemelés módja, a hivatásos hadsereg és a közoktatásban megszerezhető, ingyenes középfokú nyelvvizsga ügyében kérnék ki a polgárok véleményét. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát korábban hitelesítette az OVB, ám a döntés ellen több kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, amely most úgy vélte: a több kérdés miatt az ajánlási jogával élni akaró választó külön-külön nem tud egyértelmű választ adni. Nagy Sándor szocialista frakcióvezető kijelentette: az MSZP külön-külön referendumot kezdeményez a négy kérdésről, s ehhez összegyűjti a 200-200 ezer, azaz 800 ezer aláírást. Az SZDSZ, a Fidesz és az MDF ésszerűnek tartja, hogy csomagban nem lehet kérdéseket feltenni. Az Alkotmánybíróság 2002. december 31-i hatállyal megsemmisítette az adórendőrségről szóló törvény alkotmányellenes részét. A parlament 1998 őszén fogadta el az APEH nyomozati jogkörét szabályozó törvényt. Ennek alapján jött létre az adórendőrség, amely heves tiltakozást váltott ki. Az ellenzék főleg a kényszerítő eszközök használatának engedélyezése miatt fordult az Alkotmánybírósághoz, amely szerint a jogszabály a rendőrségi törvényt terjeszti ki, annak normáit veszi át, így csak minősített, 2/3-os többséggel lehetett volna elfogadni. Ezt az MSZP és az SZDSZ jelezte akkor is. Az APEH – közleménye szerint – működését a döntésnek megfelelően, a megváltozott törvényi feltételek között folytatja. A kormány egyelőre nem ismeri az Alkotmánybíróság döntését, ezért még nem alakította ki álláspontját az ügyben – közölte Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.
