A külügyminiszter egy erdélyi lapban tényekkel igazolta: a magyar kormány konzultált a szomszédos államokkal.
Közben a Velencei Bizottság a magyar javaslatot fogadta el azzal a románnal szemben, amely a statusztörvény vizsgálatára irányult.
A Krónika című erdélyi lapnak adott interjújában a külügyminiszter nyolc olyan esetet említett, amikor a törvényről – annak elfogadása előtt és után – konzultált a magyar és a román diplomácia.
“A tájékoztatás és a konzultáció valóban folyamatos volt. Fontosnak tartottuk, hogy a törvény előkészítése a hazai közvélemény és nemzetközi partnereink, különösen szomszédaink számára átlátható legyen” – hangsúlyozta a lap szombati számában megjelent interjújában Martonyi.
Elmondta még, hogy a törvény kidolgozásáról és elfogadásáról a Magyar Állandó Értekezlet 2000 decemberi tanácskozásán határoztak a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek vezetői. Ekkor Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára adott részletes tájékoztatást a törvény koncepciójáról és céljairól a szomszédos országok, valamint az Európai Unió és a NATO tagországok számára budapesti nagyköveteik útján.
Ezt követően idén februárban előbb Lőrincz Csaba helyettes államtitkár, majd Németh Zsolt politikai államtitkár bukaresti tárgyalásaik során a törvény előkészítésével és koncepciójával kapcsolatos kérdésekről is tárgyaltak román partnereikkel.
“Mircea Geoana román külügyminiszter április 4-i budapesti látogatásakor szintén tárgyaltunk a törvénnyel kapcsolatos kérdésekről. Amikor a magyar kormány jóváhagyta a törvény tervezetét, április elején személyesen adtam át a szomszédos országok, valamint az EU- és NATO-országok nagyköveteinek annak szövegét és fordítását. Ismételten kértem nemzetközi partnereinket, hogy amennyiben konkrét felvetéseik, észrevételeik vannak a törvénytervezet szövegével kapcsolatban, jelezzék, készek vagyunk azokat figyelemben venni, hiszen egy tartalmas és európai mércével is előremutató törvényt akartunk elfogadni” – folytatta Martonyi.
A külügyminiszter elmondta, hogy a román fél április közepén jelezte konzultációs igényét, amelyre azonnal kedvező választ adtak. A román javaslat alapján május 2-án a bukaresti magyar nagykövet a román külügyminisztérium illetékesével folytatott eszmecserét a törvénnyel kapcsolatos kérdésekről, majd május 24-én Budapesten egynapos részletes szakmai konzultációra került sor. “Május 30-án Mircea Geoana külügyminiszterrel Budapesten részletekbe menően tárgyaltunk a törvényt érintő román véleményekről. Június 22-én Milánóban román partneremmel ismét megbeszélést folytattunk a kérdésben. Több levélváltásra is sor került kettőnk között, ezek szintén az érdemi konzultáció részét képezik” – mondta Martonyi.
A magyar külügyminiszter a május végi találkozón felajánlotta Geoana külügyminiszternek, hogy a román fél tegyen konkrét, szövegszerűen megfogalmazott javaslatokat az általuk ismert törvénytervezethez, hogy azokat figyelembe tudják venni. Ennek alapján vették ki a törvényből a gazdasági vállalkozások támogatását annak versenybefolyásoló hatása miatt.
“Számunkra a higgadt és józan diplomácia volt és lesz a követendő magatartás. Május végén román kollégámmal megállapodtunk, hogy álláspontjaikat nem a sajtónak adott nyilatkozatok, hanem a hivatalos érintkezések útján közlik velünk. Én remélem, hogy már túl vagyunk ezen a szakaszon. Érzékelem a román fél új hangnemét a hivatalos érintkezésekben, és bízom abban, hogy a tervezett szakértői, vagy akár magasabb szintű találkozókon el tudjuk oszlatni a román fél gyanakvását és félreértéseit a törvénnyel kapcsolatban” – szögezte le Martonyi János.
Közben az európai kisebbségek identitásának védelmét szolgáló kedvezmények általános összehasonlító elemzésére vonatkozó magyar kezdeményezést fogadta el pénteken az Európa Tanács Velencei Bizottsága, szemben azzal a román javaslattal, amely csak a magyar státustörvény vizsgálatára irányult – közölte Paczolay Péter, a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
Tájékoztatása szerint a Velencei Bizottság – hivatalos nevén az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága – az Európa Tanács tagországainak neves jogi szaktekintélyeiből álló testület.
Magyarországot Sólyom László egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt elnöke képviseli a bizottságban. Sólyom Lászlót akadályoztatása esetén Paczolay Péter helyettesíti a Velencei Bizottságban. A pénteki ülésen is ő vett részt.
A jogtudós elmondta: a Velencei Bizottság határozata értelmében a testület kisebbségi albizottsága általános vizsgálatot fog folytatni, hogy az Európa Tanács egyes államaiban milyen kedvezményeket nyújtanak a határon kívül élő kisebbségeknek.
Paczolay Péter jelezte, hogy az albizottság október 18-i ülésén várhatóan már érdemben foglalkozhatnak az első jelentésekkel.
Paczolay Péter szólt arról, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény nem egyedülálló Európában, hiszen több ország már elfogadott hasonló jogszabályt, néhány más állam pedig ezt tervezi.
Paczolay Péter tájékoztatása szerint az Európa Tanács 1990. májusában hozta létre a Velencei Bizottságot annak érdekében, hogy a rendszerváltozás időszakát élő közép- és kelet-európai országoknak alkotmányos és jogi kérdésekben nyújtson segítséget ez a konzultatív testület.
