Kétmilliárd forint értékű kárt okoztak tavaly a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező autósok. Durva becslések szerint az autók csaknem egytizedének nincs érvényes biztosítása, számuk csak a számítógépes ellenőrzési rendszer jövő évi fejlesztése után csökkenhet radikálisan.
Érdemes vigyázniuk az autósoknak, hogy kötelező biztosításukat mindig pontosan fizessék, mert ha ezt elmulasztják, és kárt okoznak, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) behajtási eljárást indít ellenük. A felelősségbiztosítással nem rendelkező vagy ismeretlen tettes által elkövetett egyes balesetek kárrendezését a biztosítóknak közösen kell állniuk. A társaságok erre garanciaalapot hoztak létre, melyet piaci részesedésük arányban töltenek fel minden évben úgy, hogy az alap kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek. A Mabisz égisze alatt működő gépjármű-kárrendezési irodához évi átlagban hat-hétezer bejelentés érkezik, ám kifizetés ennél ritkábban, csupán az esetek kétharmadában történik. Ennek egyrészt az az oka, hogy a Mabisz a bejelentés után megkeresi a károkozót, és megpróbálja rávenni a kár kifizetésére, ami sok esetben sikerül is. Csak akkor fizet az alap, ha a károkozót nem találják, vagy csak jogi úton lehet fizetésre kényszeríteni.
Tavaly a kárkifizetések összege kétmilliárd forint volt. Ennek azonban csaknem negyven százaléka később visszajön, hiszen az iroda nyolc napon belül behajtási eljárást indít a biztosítással nem rendelkezők ellen. Az esetek kisebb hányada zárul végrehajtással. Ezért különösen fontos felhívni a figyelmet, hogy a kötelező biztosítás harminc nappal a fizetési határidő lejárta után automatikusan megszűnik, így akár figyelmetlenségből is nehéz helyzetbe kerülhet a balesetet okozó autós. Szerencsésebb esetben még a károkozás előtt, például egy közúti ellenőrzéskor kiderül, hogy a kocsinak nincs érvényes kötelező biztosítása. Ilyenkor a rendőrök bevonják a jármű forgalmi engedélyét, és szabálysértési eljárást indítanak. Hogy pontosan hány biztosítás nélküli autó járja az utakat, arról nehéz megbízható adatokat szerezni. A jelenlegi rendszer a Belügyminisztérium (BM) gépjármű- nyilvántartása szerint forgalomban lévő autók számát veti össze a biztosítóknál megkötött szerződések számával. Ez alapján 345 ezer autó, azaz összes forgalomba helyezett jármű tíz százaléka nem rendelkezik kötelező biztosítással.
Túlzott ez a szám, hiszen nem veszi figyelembe az “úton lévő” biztosítások számát, vagyis azokat, amelyeket a brókerek, biztosítók már megkötöttek, csak az adminisztráció nehézkessége miatt nem szerepelnek a nyilvántartásban – mondta Ragályi István, a Mabisz gépjármű-kárrendezési irodájának vezetője. Egy másik, elvi lehetőség az állomány becslésére, ha egy adott évben a garanciaalapból teljesített kifizetések számát – 2005-ben 4876 – arányosítják az összes felelősségbiztosítási kifizetéssel. Így két százalék körüli arány adódik. Ez az érték azonban reálisnál jóval alacsonyabb.
A renitenseket nem egyszerű bevonni a biztosítotti körbe. A BM és a biztosítói adatbázis időszakonkénti összehasonlításával kiszűrt autósok adatait a BM leadja a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnak. Ilyenkor derül ki, hogy a kocsit eladták, de az új tulajdonos “költségkímélés” miatt elfelejtette átíratni. Az érdemi intézkedés ritka, mint a fehér holló.
A rendszer naprakésszé válik, igaz az uniós előírásoknak megfelelő központi szűrő csak 2007 végén áll munkába. A nem fizetők száma ekkortól csökkenhet látványosan. A pénzen pedig nem fog múlni, hiszen a biztosítóknak a rendszer kialakítására és fenntartására a kötelező díjbevételük fél százalékát kell átutalniuk a BM számlájára, ez pedig 2006-ban meghaladja a hatszázmillió forintot.
