Márciusban is több érdekes érdekes üggyel foglalkoznak a luxemburgi bíróságok. Mostani összeállításunkban röviden ismertetjük a március 13-tól március 17-ig tartó munkahét során fokozottabb figyelmet érdemlő ügyek összefoglalóját.
Az EKB 2006. március 14-én hirdet ítéletet a Bizottság kontra Franciaország ügyben (C-177/04), melynek kiindulópontja, hogy az Európai Bíróság 2002. április 25-i ítéletében (C-52/00 ügy) megállapította, hogy a francia polgári törvénykönyv rendelkezései ellentétesek a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami rendelkezések közelítéséről szóló 85/374/EGK irányelvvel és, hogy ezért a francia jogszabály módosításra szorul. A Bizottság véleménye szerint tehát Franciaország nem hajtotta végre a Bíróságnak a C-52/00. sz. ügyben 2002. április 25-én hozott ítéletét, azaz nem történt meg a francia polgári törvénykönyvnek az említett irányelv rendelkezéseinek átültetése miatt szükséges módosítása. A Bizottság ezért az említett ítélet végrehajtása elmulasztásának megállapítását kéri az Európai Bíróságtól.
E napon főtanácsnoki indítvány megtételére is sor kerül Kittel és Recolta Recycling egyesített ügyek (C-439/04 és C-440/04). A két ügyben egy belga bíróság intézett kérdéseket az Európai Bírósághoz az előzetesen felszámított ÁFA levonásának jogával kapcsolatban.
Tárgyalás is zajlik ezen a napon, mégpedig a Wilson és a Bizottság kontra Luxembourg (C-506/04 és C-193/05) ügyekben, ahol a hivatásukat a képesítésük megszerzése helyének tagállamától eltérő tagállamban gyakorló ügyvédek és az a luxemburgi szabályozás képezi a jogvita alapját, miszerint a nagyhercegségben a kamarai bejegyzéshez az állam három hivatalos nyelvének ismerete szükséges. Mindkét ügyben annak különböző aspektusait vizsgálja az EKB, hogy a luxembourgi hatóságok előírhatják-e az ügyvédi hivatás gyakorlásának jogát attól függővé tevő feltételt, hogy az ügyvéd a fogadó tagállam mind a három (vagy néhány) főnyelvéből szóbeli nyelvvizsgát tegyen, abból a célból, hogy megállapíthassák, hogy az ügyvéd alaposan ismeri-e a három nyelvet és ilyen esetben, amennyiben léteznek, melyek a megkövetelt eljárási biztosítékok.
2006. március 16-án, csütörtökön jelenik meg a Robinson-Steele és a Clarke és mások egyesített ügyekben hozott ítélet (C-131/04 és C-257/04). Mindkét ügyben az éves fizetett szabadság napjaira járó juttatásnak az órabérbe, illetve napi bérbe való beépítését (rolled-up holiday pay) szabályozó brit gyakorlatot kifogásolják a felek, s két brit bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a fenti rendszer összhangban van-e a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelvvel.
Kapferer kontra Schlank & Schick GmbH (C-234/04) ügy ítéletét is e napon hirdeti ki az EKB. Itt egy osztrák ügy kapcsán vizsgálja az EKB a megtévesztő reklámokra és a szerződéskötés tényére, mint bírósági joghatóságot megalapozó körülményre vonatkozó szabályokat, továbbá arra is keresi a választ, hogy hatályon kívül helyezhető-e egy a közösségi jogba ütköző jogerős tagállami bírósági határozat?
C-234/04 Kapferer kontra Schlank & Schick GmbH
Főtanácsnoki indítvány megtétele is várható e napon, mégpedig a Chacón Navas ügyben (C-13/05), amely egy olyan munkajogi tárgyú jogvita, ahol az EKB-nak abban kell döntenie: vajon a betegszabadság időtartama alatti elbocsátás a közösségi jog értelmében fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e?
Végül röviden megemlítjük, hogy e munkahét során, március 15-n, szerdán adja ki az Elsőfokú Bíróság a BASF kontra Bizottság és a Daiichi Pharmaceutical kontra Bizottság (T-15/02 és T-26/02) ügyekben hozott döntését.
2001. november 21-én a Bizottság megállapította, hogy több vállalkozás is megsértette a közösségi versenyjogot, mivel azok a vitamintermékek 12 különféle piacán versenykorlátozó megállapodásokban vettek részt. Bizonyos szabálytalanságokért a Bizottság összesen 855,23 millió EUR értékben szabott ki versenybírságot.. A versenysértő magatartásokban való részvételéért a német BASF céget összesen 296,16 millió euró versenybírsággal sújtották. A japán Daiichi céget 23,4 millió euró bírsággal sújtották azért, mert a BASF és a Hoffman-La Roche cégekkel együtt versenykorlátozó megállapodásban vett részt a B5 vitamin piacán. A BASF és a Daiichi cégek az Elsőfokú Bíróság előtt megtámadták a Bizottság említett határozatát, annak megsemmisítését, illetve a kiszabott bírság csökkentését kérve.
