Felemás eredményt értek el brüsszeli tanácskozásukon az EU-tagállamok igazságügy-miniszterei a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyabbá tételét szolgáló új rendelkezések terén: véglegesen elfogadták az adatőrzési kötelezettségről szóló irányelvet, de továbbra is nagyok az ellentétek egy új, kulcsfontosságú intézkedés, az európai bizonyításfelvételi parancs ügyében.
Az irányelv lehallgatást nem tesz lehetővé, a szolgáltatók nem a beszélgetések, e-mailek tartalmát, hanem például a kapcsolatfelvétel időpontját, időtartamát, a hívott számokat őrzik majd meg. Ám ezek az adatok is jelentős segítséget adhatnak a terrorizmus, vagy más súlyos bűncselekmények miatt nyomozó szerveknek. Civil szervezetek szerint ugyanakkor a jogszabály sérti az emberi jogokat.
A megegyezés szerint az adatokat 6-24 hónapig kell őrizni, ám maximum időszakot a tárolásra nem állapít meg. Erre azért volt szükség, mert egyes tagállamok meghosszabbíthatóvá szerették volna tenni a megőrzési időszakot.
Az EU-tagállamok telefonszolgáltatói, internetes cégei 18 hónapot kapnak a felkészülésre, a lépés bevezetésére, ás bár egyes esetekben ezt további 18 hónappal meg lehet hosszabbítani, Magyarországon erre nem lesz szükség.
Az adatőrzésről szóló irányelvet a 2004-es madridi bombatámadások után terjesztették be és az ügyben a brit elnökség féléve alatt történt lényegi elmozdulás.
