Az EP 560-33-19 arányban állásfoglalást fogadott el a kubai helyzetről, amelyben a képviselők az emberi jogok tiszteletben tartását és például a Nők fehérben mozgalomhoz tartozók kiutazásának engedélyezését követelik Havannától.
A képviselők emlékeztetnek arra, hogy Kubában „még mindig több tucat független újságírót, békés másként gondolkodót és emberjogi aktivistát (…) tartanak embertelen körülmények között börtönben, akik közül néhányan súlyos betegek, és sokan az Nők fehérben szervezet tagjainak közvetlen rokonai”. (A parlament gondolatszabadságért járó Szaharov-díját 2005-ben többek között a férjeik, fiaik szabadon bocsátásáért demonstráló Nők fehérben mozgalom tagjai kapták. A kubai kormány viszont megtiltotta számukra, hogy Strasbourgba utazzanak a díjátadásra.)
A Nők fehérben mozgalom tagjai kitazásának megtiltása, a békés ellenzék elnyomásának súlyosbodása és az újabb bebörtönzések a képviselők szerint „meghiúsítják az Európai Unió és Kuba közötti kapcsolatok javítására tett erőfeszítéseket”.
Az EP állásfoglalásában „sajnálja, hogy a kubai hatóságok nem adták jelét jelentős változásoknak azokon a területeken, amelyeket az Európai Unió többször is kifogásolt az alapvető jogok teljes tiszteletben tartása, és különösen a szólás és a politikai egyesülés szabadsága tekintetében”. A parlament „elítéli az elnyomás súlyosbodását csakúgy, mint a lelkiismereti okokból bebörtönzöttek számának növekedését”.
Az EP úgy látja. „az emberi jogok kérdését valamennyi magas szintű uniós látogatónak fel kellene vetnie”
Négy liberális képviselő, Graham Watson, Cecilia Malmström, Emma Bonino és Marco Pannella még szerdán szóbeli kérdést intézett a tanácshoz: mi az EU álláspontja az emberi jogok tiszteletben tartásáról Kubában.
A téma parlamenti vitájában felszólalt a néppárti Gyürk András is, aki szerint „mára világossá vált, a Kubát sújtó gazdasági kényszerítő intézkedések 2005-ös feloldása nem hozta meg a kívánt eredményt, csak arra késztette a kubai kormányzatot, hogy fokozza az elnyomást”. Gyürk hozzátette: „a letartóztatások folyamatosak, 2005-ben mintegy 30 ellenzékit börtönöztek be, így mára 300 fölé tehető azok száma, akiket sokszor embertelen körülmények között tartanak fogva politikai nézeteik miatt”.
Gyürk emlékeztetett arra: tavaly több EP képviselőtársával együtt ő sem kapott vízumot, amikor egy kubai ellenzéki találkozón vett volna részt. A képviselő szerint „a diktatúra – legyen jobb vagy baloldali – nem ismer kompromisszumokat. Emiatt sem támogathatjuk a megszorító intézkedések felfüggesztését.” „Most a mára újra egyesült Európán a sor, hogy erőt adjon mindazoknak, akik a demokrácia értékeit képviselik a diktatúra árnyékában” – zárta felszólalását Gyürk András.
