A németországi atomerőművek jogszabály alapján kötelesek céltartalékokat képezni egyfelől kiégett fűtőanyagaik és radioaktív hulladékaik ártalmatlanításával, másfelől a létesítményeik végleges leállításával járó költségeik fedezetéül. A Handelsgesetzbuch (német kereskedelemi kódex) előírja, hogy e tartalékokat az érintett vállalkozás mérlegében a források között kell feltüntetni, aminek következtében az elszámolt tartaléknak megfelelő összeggel csökken az adóalap.
1999-ben három, villamosenergia előállításával és értékesítésével foglalkozó önkormányzati vállalat felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az adómentességnek e pénzügyi tartalékokra alkalmazandó rendszerét. Állításuk szerint az adómentesség az atomerőművek részére jutatott állami támogatásnak minősül. A Bizottság azonban rövid vizsgálatot követően úgy döntött, hogy a vizsgált adójogi intézkedés nem minősül támogatásnak.
A három önkormányzati vállalat vitatja a Bizottság határozatát az Elsőfokú Bíróság előtt.
Az Elsőfokú Bíróság megjegyzi, hogy a vizsgált adómentesség az állami erőforrások terhére juttatott gazdasági előnynek tekinthető annyiban, hogy az állam lemond az adóbevétel egy bizonyos összegének beszedéséről.
Az Elsőfokú Bíróság azonban úgy véli, hogy sem a tartalékok adómentességének rendszere, sem a vitatott adóstruktúra hatóságok általi végrehajtásának szabályai nem jelentenek az atomerőművek részére egyedi előnyt, ami az állami támogatás fogalmának lényegét képezi.
Ezenfelül az önkormányzati vállalatok nem bizonyították, hogy aránytalannak kell tekinteni a tartalékok összegét azon költségek nagyságához képest, amelyeket az atomerőműveknek a radioaktív hulladékok ártalmatlanítására és létesítményeik üzemen kívül helyezésére vonatkozó közjogi kötelezettségük finanszírozása céljából viselniük kell.
Az Elsőfokú Bíróság tehát megállapítja, hogy a vitatott adórendszer vizsgálata nem fedett fel olyan körülményeket, amelyek mellett a Bizottság köteles megindítani az állami támogatások formális, részletes vizsgálatára irányuló eljárást.
Ilyen körülmények mellett az Elsőfokú Bíróság megalapozatlanság miatt elutasítja a keresetet.
