Az EP múlt csütörtökön szavazott a CIA európai tevékenységét vizsgáló állandó bizottság összetételéről. A testület állandó tagja lesz Schöpflin György és Kósáné Kovács Magda, póttag Lévai Katalin és Szent-Iványi István.
Az EP-képviselők szerdai döntése értelmében ideiglenes európai parlamenti bizottság foglalkozik majd a CIA állítólagos európai börtöneivel, illetve fogolyszállításaival.
Az uniós parlament csütörtökön elfogadta a grémium 46 állandó tagjának névsorát is.
A hivatalosan „az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való feltételezett használatával foglalkozó ideiglenes bizottság” névre keresztelt testület állandó tagja lesz a néppárti Schöpflin György és a szocialista Kósáné Kovács Magda.
A bizottság munkájában póttagként szintén 46 képviselő vesz részt. (Róluk nem szavazott a parlament egésze, csak a frakciók.) A magyar póttagok: Lévai Katalin (szocilaista) és Szent-Iványi István (liberális).
A testület a következő kérdésekben vizsgálódik majd:
- a CIA vagy más amerikai ügynökök, illetve más harmadik országok titkosszolgálatai részt vettek-e emberek elrablásában, fogva tartásában, kitettek-e foglyokat kínzásnak, embertelen vagy lealacsonyító bánásmódnak az EU, vagy a csatlakozásra váró államok területén;
- ezek, a terrorizmus elleni harc jegyében állítólagosan elkövetett tettek megsértik-e az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkét, az Emberi Jogok Európai Egyezményét, továbbá „az alapjogi chartát, a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódok és büntetések elleni ENSZ-egyezményt, illetve az EU és az Egyesült Államok közötti kölcsönös jogsegélyi és kiadatási megállapodást, valamint az Európai Unió/Közösség és tagállamai által kötött egyéb nemzetközi szerződéseket és megállapodásokat, beleértve az Észak-atlanti Szerződést és annak vonatkozó megállapodásait a haderők helyzetéről, valamint a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezménytaz Alapvető Jogok Chartáját, illetve az EU-USA kiadatási egyezményeket”;
- voltak-e uniós polgárok vagy a csatlakozó államok polgárai, illetve az EU védelmére jogosultak „azok között, akik részt vettek az elrablásokban, vagy szenvedő alanyai voltak elrablásoknak, «rendkívüli kiadatási» műveleteknek, titkos börtönökben való fogva tartásnak, a külvilágtól való elzárásnak, kínzásnak, illetve kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak”;
- „részt vettek-e vagy cinkossá váltak-e tagállamok, köztisztviselők vagy hivatalos minőségben eljáró személyek vagy uniós intézmények az egyének szabadságuktól való tudatos vagy be nem ismert megfosztásában, beleértve a kiadatást, szállítást, fogva tartást vagy kínzást, akár tevőlegesen, akár mulasztásból”.
Az ideiglenes bizottság “a lehető legszorosabb összeköttetésben és együttműködésben” tevékenykedik majd a Európa Tanáccsal, az emberi jogokért felelős európai biztossal, az ENSZ emberi jogi biztosával, valamint a nemzeti parlamentekkel. A testületnek a munkája megkezdését követő négy hónapon belül időközi jelentést kell készítenie vizsgálódásainak eredményéről.
