Az Európai Bizottság módszeresen kiértékelte azt a jogszabályt, amely egy világon egyedülálló szellemi tulajdonjogi jogosultságot hozott létre az adatbázisok jogi védelme érdekében. Az intézmény falai közül kiszivárgott értesülések szerint ez a szokatlan kezdeményezés a kontinens világszintű versenyképességének javítására kidolgozandó közösségi szellemi tulajdonjogi szabályok átfogó fejlesztésének előfutára lehet.
A Bizottság saját munkáját értékelő jelentéséről a Financial Times (FT) közelmúltban megjelentetett, meglehetősen kritikus hangvételű cikke számol be.
A cikk szerzője melegen üdvözli a kezdeményezést és hangot ad abbéli reményének, hogy a most megindult tendenciák (melyek során az EU végre saját jogalkotásának gyakorlati értékét is figyelembe veszi) a későbbiekben folytatódnak.
Az FT felhívja a figyelmet arra, hogy a jogszabály eredetileg azért tett lehetővé magas szintű jogvédelmet egyes adatbázisok tekintetében, mert Európa saját versenyképességét kívánta növelni az Egyesült Államokkal szemben. A kisebb piacon létrehozott magasabb jogi védelem azonban ellentétes hatást váltott ki. Az amerikai vállalatok már 1996-ban mintegy kétszerte több adatbázist állítottak elő, s 2004-ig ez a különbség még tovább növekedett.
Az FT beszámol arról is, hogy az irányelvet kiértékelő jelentés a probléma megoldásaként két lehetőséget vázol fel. Az egyik az irányelv teljes hatálytalanítása lenne, a másik egy olyan módosítás, hogy az adatbázisok védelmét biztosító sui generis jogosultság korlátozódna vagy kikerülne az irányelvből, de a jogszabály többi része továbbra is hatályban maradna.
A jelentés három okot említ meg arra nézve, hogy miért lenne szükséges változatlanul megtartani az irányelvet. Az első az, hogy az adatbázisokat előállító vállalatok érdeke így kívánja. A második szerint a jogszabály hatálytalanítása után újra felélénkülnének az adatbázisok jogi védelméről folytatott viták. Harmadrészt pedig a változtatások mindenképpen nagy költségekkel járnának.
Az FT újságírója szerint mindez egy olyan gyógyszer-forgalmazási vitára emlékeztet, amelyben megalapozott adatok bizonyítják, hogy a vitatott gyógyszer nem hatékony és akár ártalmas is lehet. Ennek ellenére a gyógyszergyárak ragaszkodnak a profitjukhoz és mindenképpen szeretnék terméküket a piacon tartani.
Jelenleg úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság elindult azon az úton, amely az adatbázisok jogi védelmének ésszerű szabályozásához vezet. A kérdés már csak az: képes lesz-e végighaladni rajta?
