Az Országos Rádió és Televízió Testület Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézete keretében működő Törvényelőkészítő Szakértői Bizottsága közzétette a rádiózásról és televíziózásról szóló új törvény tervezetét.
A tervezet egyrészt a műsorszolgáltatás technikai-gazdasági feltételeinek változásaira kíván választ adni, másrészt a hatályos médiatörvény (1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról) alkalmazásának tapasztalatait dolgozza fel. A tervezet a hatályos médiatörvénynél rugalmasabb kereteket biztosítana a médiarendszer működésének, mivel nem törekszik minden részletszabály rendezésére, hanem megteremti e szabályok kialakításának kereteit és eljárásait.
A tervezet egyes fontosabb jellemzői és javaslatai a következők:
- A tervezet technológia-semleges abban az értelemben, hogy rendelkezései az analóg és digitális televíziózásra és rádiózásra egységesen kiterjednek. Ennek megfelelően nem tartalmaz külön rendelkezéseket a digitális műsorszolgáltatással/műsorterjesztéssel kapcsolatban, de szándéka szerint orvosolná a hatályos médiatörvénynek azokat a hibáit és hiányosságait, amelyek akadályozzák a digitális átállást.
- Az „egyéb elektronikus médiaszolgáltatás” fogalmának bevezetésével a tervezet a szabályozás tárgyává kíván tenni minden olyan – műsorszolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatást, amely műsorszámokat tesz hozzáférhetővé bármely, a műsorterjesztésre is alkalmas rendszeren keresztül. E szolgáltatástípussal a tervezet alkotói feltehetően elsősorban az internetes tartalomszolgáltatások egy részére kívánják kiterjeszteni a médiaszabályozás hatályát. Az ide vonatkozó rendelkezések a tervezet további rendelkezéseivel és más – különösen az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat érintő – jogszabályokkal való összhang biztosítása végett azonban a továbbiakban felülvizsgálandók.
- A tervezet az értéknövelő szolgáltatások fogalmát a lehető legtágabban kívánja meghatározni, és ezeknek a – műsorterjesztésre alkalmas kapacitásokat használó, jellemzően interaktív – tartalomszolgáltatásoknak a nyújtását általában nem köti adminisztratív feltételekhez. A legfontosabb kivétel ez alól a digitális műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatásokra vonatkozó elektronikus műsorkereső szolgáltatás, ami a médiahatóság által lefolytatott pályázat alapján nyújtható.
- Az alapelvek között hangsúlyosan jelenik meg az emberi méltóság tiszteletben tartása, aminek megsértéséért a tervezet szerint – az önrendelkezés alkotmányos jogával nem feltétlenül összhangban – a tartalomszolgáltató akkor is médiajogi felelősséggel tartozik, ha a sértett a jogsértésbe beleegyezett, illetve tartózkodott jogai érvényesítésétől.
- A tervezet a kiegyensúlyozottság követelményét a hatályos médiatörvénynél differenciáltabban szabályozza. A tájékoztatás tényszerűségének, sokoldalúságának, időszerűségének és kiegyensúlyozottságának a műsorszolgáltatások egészében kell érvényesülnie, az adott médiumon belüli pártatlanságnak, illetve kiegyensúlyozottság követelményét a tervezet a közszolgálati műsorszolgáltatókkal, illetve a „számottevő közönségarányt elérő műsorszolgáltatásokkal” szemben támasztja. A pártatlanság és a kiegyensúlyozottság követelményének érvényesítésére a tervezet a Panaszbizottság helyett az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt és a köztársasági elnök által kinevezett tagokból álló, Pártatlanságot és Kiegyensúlyozottságot Felügyelő Tanács létrehozását javasolja, ami hatósági jogkörben bírálná el a kapcsolódó panaszokat.
- A reklámszabályozás keretében a tervezet foglalkozik a termékelhelyezés kérdésével, amellyel kapcsolatban előírná, hogy termékelhelyezés a műsorszámon belül „indokolatlan mértékben” nem szerepelhet.
- A tervezet a szabályozó-stratégiai és a hatósági funkciók mentén kettéosztja az eddig egységes médiafelügyeleti intézményt, a Testület mellé létrehozva az alapvetően egyedi ügyekben eljáró Országos Rádió és Televízió Felügyeletet.
- Az Országos Rádió és Televízió Testületet (Testület) jogszabály-alkotási (rendeletalkotási) hatáskörrel ruházza fel, felsorolva, hogy ez milyen szabályozási kérdésekre terjed ki. A jogalkotási hatáskör keretében a Testület többek között a műsorszolgáltatási engedélyek pályáztatásának rendjét, a kiegyensúlyozottsági mutatóra és a pártatlanság vizsgálatára vonatkozó szabályokat, a hír- és időszerű műsorszámokkal kapcsolatos követelményeket szabályozná. Szintén a Testület szabályozná a műsorszámoknak a kiskorúak védelmével kapcsolatos besorolása alapjául szolgáló kategóriákat, valamint a kiskorúak védelmére vonatkozó további részletszabályokat.
- A műsorszolgáltatási szerződés számos jogbizonytalanságot hordozó rendszerét a műsorszolgáltatási jogosultság megszerzését – a jogbiztonság szempontjából és gyakorlati megfontolásokból egyértelműen kedvezőbb – hatósági eljárás és hatósági engedély váltja fel. A tervezet a médiahatóságot éves pályáztatási terv kidolgozására kötelezné.
- A digitális műsorszolgáltatással/műsorterjesztéssel kapcsolatban a tervezet a gyenge multiplex modellt követi, a multiplex szolgáltatás nyújtásának feltételeit nem érinti, önálló multiplex jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaz.
- A médiakoncentráció szabályozásában a területi, a műsorszolgáltatási jogosultságok száma alapján korlátozó szabályozást a műsorszolgáltató által elért közönségarány alapján korlátozó, rugalmasabb – alapvetően a német és svájci megoldáson alapuló – szabályozás váltja fel, ami azonban jelen formájában nem használja ki a szabályozási modellben rejlő, a média sokszínűségét még hatékonyabban előmozdító lehetőségeket.
- A tervezet jelentősen egyszerűsítené a közszolgálati médiumok intézményrendszerét. Az egyszemélyes részvénytársasági formában működő országos közszolgálati műsorszolgáltató vagy műsorszolgáltatók az egységes Országos Közszolgálati Műsorszolgáltatási Közalapítvány tulajdonát képeznék; a tulajdonosi jogokat a Közalapítvány kuratóriuma gyakorolná. Az Országgyűlés által kétharmados többséggel választott kuratórium tagjait a kormánypártok és az ellenzéki pártok képviselőcsoportjai mellett a kormánypártok és az ellenzéki pártok képviselőcsoportjai által paritásos alapon létrehozott jelölő bizottság jelölne a történelmi egyházak, a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, a határon túli magyar szervezetek és országos szakmai szervezetek ajánlásai alapján. Az országos közszolgálati részvénytársaságot a kuratórium által kinevezett öttagú igazgatóság vezetné, az éves programterv elfogadása pedig az ún. programtanács egyetértésével történne.
- A közszolgálati médiumok számát, feladatait, az állami költségvetés által folyósított pénzügyi fedezetet, valamint az ismét bevezetni javasolt üzemben tartási díjra vonatkozó szabályokat az Országgyűlés kétharmados többséggel hatévenként hat évig hatályos törvényben szabályozná. Ez a megoldás egyrészt a közszolgálatiság dinamikusabb értelmezését, másrészt kiszámítható finanszírozást eredményezne, ugyanakkor – a politikai konszenzus hiánya esetére – nem tartalmaz garanciákat a folyamatos működéshez.
- A finanszírozás átalakításának részeként a tervezet az országos közszolgálati műsorszolgáltatásokban megtiltaná a reklámok közzétételét.
- A tervezet lehetővé tenné, hogy egy vagy több helyi önkormányzat körzeti vagy helyi közszolgálati műsorszolgáltatót hozzon létre, amelynek feladatait és finanszírozását – további garanciák rögzítése nélkül – önkormányzati rendeleti szinten rendelné szabályozni. A tervezet egyidejűleg megszüntetné a közműsorszolgáltatói minősítést.
- A közösségi, civil műsorszolgáltatást a tervezet a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatás keretébe utalja, aminek szabályozása alapvetően megegyezik a hatályos szabályozással.
- A műsorszolgáltatók hálózatba kapcsolódásának feltételeit is érinti a tervezet: abban az esetben, ha a hálózatba kapcsolódók között műsorszórással terjesztett műsorszolgáltató is van, a hálózatba kapcsolódás feltétele az erre vonatkozó engedély.
- A tervezet átalakítaná a médiajogi szankciók rendszerét. Médiajogi szankció kiszabására nem csak a műsorszolgáltatóval szemben, hanem a műsor, műsorszám felelős szerkesztőjével, a műsorban, műsorszámban közreműködő – a műsorszolgáltatóval munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – személlyel, valamint a műsorszolgáltató felelős vezetőjével szemben is alkalmazhatók lennének. E személyekkel szemben hatósági úton olyan büntetőjogi jellegű szankciók alkalmazásának lenne helye, mint a bírság, a műsorszolgáltatásban való részvétel felfüggesztése, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatásban való közreműködéstől való eltiltás.
- A tervezet a műsorterjesztés szabályozásában érdemi változást nem javasol. A tervezet az Rttv.-hez hasonlóan nem a műsorterjesztő szerkesztési, programcsomag-összeállítási tevékenységére koncentrál; ott is fenntartja a műsorszórás és a műsorelosztás szabályozása közötti különbségeket, ahol az már nem indokolt; továbbra sem biztosítja a hírközlési szabályozással való összhangot.
A tervezet alkotói a közzétett szöveget egy széleskörű szakmai vita kiindulópontjának szánják, és a konzultáció alapján a tervezetet folyamatosan felülvizsgálják. A munka további részében kiemelt figyelmet kell fordítani az Európai Unió televíziós irányelvének felülvizsgálatára, valamint a hazai, elsősorban a digitális átállást érintő jogalkotási folyamatokra.
A tervezet szövege letölthető a http://www.akti.hu/…x_media.html oldalról.
A tervezettel kapcsolatos véleményeket a Bizottság az AKTI honlapján működő fórumon várja: http://forum.akti.hu/
