Heteken belül beindulhat az emisszió-kereskedelmi rendszer Magyarországon, amelyhez kormányrendeletben kell kihirdetni azt a nemzeti kiosztási tervet, amely tartalmazza az éghajlatvédelmet szolgáló európai uniós rendszerbe tartozó cégek szén-dioxid-kvótáit.
A kiosztási tervet a kormány december végén határozatban már elfogadta, hamarosan pedig elküldi az Európai Bizottságnak jóváhagyásra – jelezte Feiler József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője.
Az osztályvezető utalt arra, hogy a klímaváltozásért felelős szén-dioxid-kibocsátás korlátozását célzó rendszer elvileg már 2005-től érvényben van az egész Unióban, ám a kvótákat a létesítmények szintjén meghatározó kiosztási terv elfogadásával a tagállamok többsége késlekedett.Az emisszió-kereskedelem eddig 13 országban indult el – közölte Feiler József.
A magyarországi kvótákat ágazati szinten meghatározó nemzeti kiosztási tervet már 2004 decemberében elfogadta az EU, így a rendszer elvileg 2005 január elejétől érvényben van és opciós üzletekkel már zajlik a kvótakereskedés.
Ugyanakkor a kibocsátási engedélyek kiadása, a kibocsátási egységek létesítményenkénti elosztása, a kereskedelem ellenőrzése és a tranzakciók hitelesítése mind a cégek szintjén meghatározott, jelenleg Brüsszelben jóváhagyásra váró kormányhatározat függvénye – mutatott rá a KvVM osztályvezetője. A rendszer alá tartozó 229 létesítmény üzemeltetői a jogszabályok életbelépésével, azaz a rendszer kihirdetésével szereznek majd tudomást arról, hogy pontosan mennyi kibocsátási egységgel gazdálkodhatnak. A vállalatok kvótamennyiségük ismeretében dönthetnek, hogy eladják-e a kvótafeleslegüket, míg hiány esetén kvótát kell vásárolniuk.
A KvVM adatai szerint Magyarország 93 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő kvótával gazdálkodhat, amelynek 98,5 százalékát az üvegházhatásért leginkább felelős cégek között térítésmentesen oszthatja szét, 1,5 százalékot pedig aukción értékesíthet. A kvóta döntő többségét a 20 megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezések, illetve az olajfinomítók, a vaskohászat és acéltermelés és a cement-gyártás kapja. A rendszerben uniós szinten mintegy 12 ezer cég vesz részt.
