Jogászokkal vizsgáltatják át az egyetemi rektorok a márciusban hatályba lépő új felsőoktatási törvényt, mert máris kiderült, hogy van olyan passzusa, amely nem egyértelmű, többféleképp is értelmezhető – mondta Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke.
A rektor közölte: december közepén vált világossá, hogy az akkor elfogadott törvény nem rendelkezik egyértelműen a többi között arról, hogy a hetvenedik életévüket betöltő és emiatt kötelezően nyugdíjazandó oktatóknak milyen juttatások járnak.
A február végéig összegyűjtött, vitatható paragrafusokról a tárcától kér majd jogértelmezést a rektori konferencia, ugyanis nincs lehetőség a parlament által már elfogadott törvény szövegének pontosítására.
Az Oktatási Minisztérium sajtóosztályán a Magyar Hírlap megtudta: hivatalosan még senki sem jelezte, hogy az új törvény egyes részei nem egyértelműek. Hozzátették: márciusig mintegy másfél tucatnyi, a törvényhez kapcsolódó új kormányrendeletet alkot majd a koalíció, ezek is pontosítják majd a törvény “fehér foltjait”.
Korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája közölte, hogy a szaktárcától eltérően értelmezik az új törvény egyik pontját, amely a jogszabály hatálybalépésekor már egyetemre vagy főiskolára járó, ám az eredeti képzési időn “túlcsúszó” hallgatókra vonatkozik. Az ügy azóta elcsitult, a hallgatók elfogadták a szaktárca addigra igazságügyi minisztériumi állásfoglalással is megerősített álláspontját.
A Magyar Rektori Konferencia februárig kidolgozza új működési rendjét és döntési szabályzatait is. Erre azért van szükség, mert az eddig huszonöt tagú testület az új felsőoktatási törvény hatálybalépésekor a főiskolai igazgatók csatlakozásával 74 fősre bővül, így elkerülhetetlenné válik egy belső vezető testület felállítása. Ennek a tervek szerint ugyanannyi egyetemi rektor lesz majd tagja, mint főiskolai főigazgató.
