A kismamák Gyes mellett teljes munkaidőben is dolgozhatnak, nő a minimálbér: számos változás lép életbe a jövő évtől.
Több törvénymódosítás lép életbe a munka világában január elsejétől, melynek főbb pontjait a Pályacsúcs Magazin ismerteti összefoglalójában.
Minimálbér: 62 500 forint
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege 2006. január 1-től 62 500 Ft-ra, 2007. január 1-jétől 65 500 Ft-ra, 2008. január 1-jétől pedig 69 000 Ft-ra emelkedik.
A legalább középfokú képesítéssel betölthető munkakörökben az alábbi, a Munka Törvénykönyve módosításával – új jogintézményként – állapították meg a garantált bérminimumokat, melyeknek megállapodás szerinti mértéke a mindenkori minimálbér százalékában:
2006. július 1-jétől 0-2 éves, a munkavállaló által betöltött munkakörben eltöltött gyakorlati idő esetén 105%, legalább két év gyakorlati idő esetén 110%, 2007. január 1-jétől 0-2 éves gyakorlati idő esetén 110%, legalább két év gyakorlati idő esetén 115%, 2008. január 1-jétől 0-2 éves gyakorlati idő esetén 120%, legalább két év gyakorlati idő esetén 125%.
Kismamák: egy év után teljes munkaidőben
2006. január elsejétől a GYES mellett, ha a gyermek elmúlt egy éves, a kismama minden korlátozás nélkül, akár napi nyolc órában is munkát vállalhat. Munkajogi védettsége a GYES igénybevételének idején végig fennmarad.
Prémium évek program: öt évvel nyugdíj előtt
A közszféra korszerűsítése céljából január 1-jétől kiszélesedik a “prémium évek” program, melybe bekapcsolódhatnak most már azok is, akik 5 évvel állnak nyugdíjazásuk előtt (eddig csak 3 évvel korábban volt erre lehetőség).
A programban résztvevők illetményük 70%-át kapják a jelenlegi 60%-kal szemben. Emellett a versenyszférában is biztosított számukra a munkavégzés lehetősége. A program kapcsán lehetőség nyílik a családi élet és a munka összehangolására, s a részmunkaidős foglalkoztatásra is a közszférában.
Munkaügyi bírság: szélesebb korlátok
A Munkaügyi Ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. Törvény módosulásával változtak a bírságtételek: 30 ezertől 20 millió forintig terjed az eddigi maximum 6 millió helyett. De bírság kiszabására már akkor is sor kerülhet, ha a munkaügyi jogszabály megsértése csupán egy munkavállalót érint, azonban a jogsértés súlyos.
Differenciált bírságtételek jelennek meg attól függően, hogy a munkáltató egy vagy több jogsértést követ el, illetve abból a szempontból, hogy a jogsértések csak egy vagy több munkavállalót érintenek-e. Differenciál a szabályozás abból a szempontból is, hogy a foglalkoztató hány alkalmazottat foglalkoztat, egyéni vállalkozónak nem minősülő munkáltató követi-e el a jogsértést, illetve aszerint is, hogy a munkaügyi ellenőrzés első alkalommal vagy ismételten állapította-e meg ugyanazt a munkaügyi jogsértést.
Állami támogatás: csak rendezett munkaügyi kapcsolatokkal
Államháztartásról szóló törvénynek a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatásokra vonatkozó követelményei egészülnek ki egy további feltételrendszerrel. E szerint hangsúly helyeződik a rendezett munkaügyi kapcsolatokra. Állami támogatást csak azok a cégek kaphatnak, amelyek eleget tesznek a törvények diktálta feltételeknek, például fel sem merül a szerződés nélküli foglalkoztatás kérdése.
Kis- és közepes vállalkozások: egy év járulék nélkül
A foglalkoztatás bővítését és rugalmasabbá tételét próbálja megvalósítani a mikrovállalkozásokra, kis -és középvállalatokra vonatkozó járulékkönnyítés.
2006. január 1-jétől egy éven át mentesül a munkáltatói járulékfizetés alól az a 250 fő alatti vállalkozás és nonprofit szervezet, amely létszámbővítéshez legalább 3 hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaz. A minimálbér 130%-áig biztosított járulékkedvezményt az a munkáltató veheti igénybe, aki vállalja a munkavállalók egy éves továbbfoglalkoztatását.
