A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2005. december 22-én megtartott tárgyalásán hozott határozatában megállapította, hogy a gázszigetelésű nagyfeszültségű elektromos kapcsolóberendezések piacán az Alstom, a Siemens, a VA Tech és az Areva cégcsoportok eljárás alá vont vállalkozásai piacfelosztó kartellt alakítottak, súlyosan megsértve ezzel a versenytörvényt. A Versenytanács összesen 702 millió Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a jogsértő vállalkozásokra.
Mintegy tizenöt éven keresztül tartó kartell működött az ún. gázszigetelésű nagyfeszültségű elektromos kapcsolóberendezések piacán, amelyben európai, illetve japán vállalkozások vettek részt. Kilenc európai és öt japán vállalkozás írta alá 1988-ban az ún GIS-megállapodást, amely az érintett termékek világméretű piacát osztotta fel az európai és japán vállalatcsoportok között. A GIS-megállapodás végrehajtásaként az európai résztvevők az ún. E-megállapodásban rögzítették az elosztás konkrét mechanizmusát, az egyes vállalkozásoknak juttatandó kvótákat.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata felderítette, hogy a vizsgált 1991-2004 közötti időszakban legalább 13 magyarországi projekt került egyeztetés céljából a kartellben résztvevők elé. Ezek között voltak olyanok, amelyeket az egyeztetéseket követően a kiíró visszavont (pl. az ELMÛ által 1990-ben és 1992-ben kiírt fejlesztési projektek, vagy a Lackovich utcai kapcsoló-állomás projekt 1993-ban, vagy a Dunaferr által 1999-ben kiírt projekt), mások nem kerültek felosztásra (pl. a Paksi Atomerőmű 1998-as projektje). Az ELMÛ által 2002-ben kiírt Városliget-, illetve a 2003-ban kiírt Budaközép-projektek esetében a GVH bizonyítani tudta azt, hogy azok ténylegesen a kartell által megbeszélésre, illetve az egyik projekt ténylegesen felosztásra is került a kartell-tagok között.
Mindezek alapján a Versenytanács a 2005. december 22-én megtartott tárgyaláson valamennyi kartelltag vonatkozásában megállapította, hogy a kartell keretében kifejtett magatartásuk alkalmas volt a magyarországi GIS-piacon versenykorlátozó hatás kifejtésére és összesen 702 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki az Alstom (440 millió), a Siemens (80 millió), a VA Tech (159 millió) és az Areva (23 millió) cégcsoportok eljárás alá vont vállalkozásaira. A kiszabott bírságok tükrözik a kartellben való részvétel időtartamát, illetve a Siemens esetében azt, hogy 1999-ben kilépett a kartellből, ezért az ezt megelőző időszakban kifejtett versenykorlátozó magatartása a hatályos magyar versenytörvény szerint elévült. Az Areva 2004 elején vette át az Alstomtól a kartellben közvetlenül részes T&D üzletágát, amelyet követő rövid időszakban őt is felelősség terhelte a kartell működéséért.
Az ABB 2004 nyarán a GVH engedékenységi politikájának keretében teljes mértékben feltárta a kartell működését, bizonyítékokat szolgáltatott a jogsértés megállapításához, ezért vele szemben a jogsértés megállapításán túlmenően bírság kiszabására nem került sor.
Jelen ügyben az ABB-vel kapcsolatban a bírságelengedés alapját a GVH ún. engedékenységi politikája (leniency policy) jelentette, melyhez hasonló megtalálható az Európai Bizottság joggyakorlatában is. Ennek lényege, hogy a titkos megállapodásoknak lehetnek olyan résztvevői, akik készek részvételüket megszüntetni és a kartell létezéséről, működéséről a GVH-nak információkat szolgáltatni. A versenykorlátozó megállapodásban részt vevő vállalkozásoknak a hatósággal ily módon történő együttműködését a GVH a bírság teljes elengedésével vagy annak mérséklésével honorálja.
Egy kartellben részt vevő vállalkozással szemben kiszabható bírság teljes összegét a GVH akkor engedi el, ha az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozás a GVH számára nem ismert kartellről elsőként szolgáltat olyan információkat és bizonyítékokat, amelyek alapján a vizsgálat megindítható. Akkor is bírságelengedésben részesül a vállalkozás, ha a GVH által már megindított eljárásban elsőként szolgáltat olyan új bizonyítékokat és információkat, amelyek alapján a jogsértés megállapítható, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a GVH még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést megállapítsa.
A bírság csökkentésében pedig akkor részesülhet egy vállalkozás, ha ugyan nem elsőként szolgáltatott döntő bizonyítékot a GVH részére, azonban olyan bizonyítékot nyújt be a GVH-nak, amely egyértelműen többletértékű a már a GVH birtokában lévő bizonyítékokhoz képest.
