A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa megállapította, hogy az OTP Rt. az általa nyújtott személyi kölcsönre vonatkozó reklámjai – a versenytörvény által tilalmazott – fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának minősültek. A Versenytanács a jogsértésért 10 millió Ft bírsággal sújtotta az OTP-t.
Az OTP a pénzügyi szolgáltatók hitelkihelyezés érdekében folytatott versenyében úgy döntött, hogy 2005. április 15. és május 15. között kedvezményes személyi kölcsön szolgáltatást nyújt, amelyet széles körű sajtó és rádióreklámozással népszerűsített. Ennek keretében kilenc országos terjesztésű napi- illetve hetilapban, továbbá tizenöt országos és regionális sugárzású rádióadóban reklámozta termékét.
A rádiókban az OTP következő reklámszövege hangzott el: “Mire megissza a kávéját, megkapja a pénzét! Az OTP személyi kölcsönhöz most akár 30 perc alatt hozzájuthat! 400.000 Ft-ot adunk havi 9.421 Ft-os törlesztő-részletre. Sőt, az akció ideje alatt OTP Lakossági Folyószámlára történő folyósítás esetén az 1%-os folyósításhoz kapcsolódó jutalékot is elengedjük. OTP személyi kölcsön. Ne várakozzon tovább.”
Amint arra több pénzügyi elemzés rámutatott, a pénzügyi szolgáltatók által nyújtott kölcsönök kockázatossága elsődlegesen abban rejlik, hogy a bankok és a pénzügyi vállalkozások a kamat-, illetve árfolyamváltozásból eredő kockázatokat továbbhárítják az ügyfélre, viszont a háztartások nem rendelkeznek természetes fedezettel a felvállalt árfolyam- és kamatkockázattal szemben. Abban az esetben, ha az adós hitelfelvételi döntését egy jelentősebb összeg igénybevétele esetén a hitel felvételekor érvényes kamat- és árfolyamszint alapján maximalizálja, a pénzpiaci kondíciók kedvezőtlen irányú elmozdulása következtében megemelkedő törlesztő-részlet késedelmes teljesítéshez, fizetésképtelenséghez vezethet. Ezekre tekintettel a piaci ajánlatok mérlegelésekor a fogyasztó számára meghatározó jelentőségű annak eldöntése, hogy kíván-e ilyen kockázatokkal hitelterméket igénybe venni.
Az OTP magatartásának értékelése során a Versenytanács egyrészt a reklámtörvény, másrészt a versenytörvény vonatkozó rendelkezéseire támaszkodott. A hatályos reklámtörvény szerint a reklám megtévesztő jellegének megállapításakor figyelembe kell venni különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, amelyek az áru általános jellemzőire, az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire, továbbá a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzőire, illetve az őt megillető jogokra, vagyonára, minősítésére, elnyert díjaira vonatkoznak. Megtévesztő reklám esetén a jogsértés megállapítása – a reklámtörvény alapján – részben a GVH hatáskörébe tartozik, azonban eljárására a versenytörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A versenytörvény tiltja az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény, vagy valós tény megtévesztésre alkalmas állítását, megtévesztésre alkalmas árujelzővel való ellátását, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adását. Annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e a mindennapi életben illetve a szakmában elfogadott általános jelentés az irányadó.
Az eljárás során a Versenytanácsnak abban kellett állást foglalnia, hogy biztosította-e az OTP a fogyasztók megalapozott termékválasztásához a szükséges piaci ismeretet. A Versenytanács szerint a reklámkampány sem elemeiben, sem összességében ezt az ismeretet nem biztosította. A rádióreklám nem szólt a svájci frank alapú kölcsönről és törlesztő-részletről, viszont közölte a lakossági folyószámlára való folyósítás feltételét, ami azonban azt a hamis látszatot keltette, hogy az akció időtartama alatt a forint vagy az euró alapú kölcsönfelvétel esetén a feltételek azonosak svájci frank alapú kölcsönével. A sajtóreklámozás ugyan tartalmazta, hogy a népszerűsített személyi kölcsön svájci frank alapú, de az 1% kedvezmény hozzákapcsolása – nem említve a folyószámlára való folyósítás feltételét – a fogyasztó előtt jellemzően rejtve maradt, azt a hamis látszatot keltve ezáltal, hogy az 1% kedvezmény – a kölcsön alapjától függetlenül – az akciós időszakban kötött minden szerződéshez jár.
A Versenytanács a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az OTP magatartása a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas volt, s ezért a versenytörvénybe ütközött. A Versenytanács a jogsértésért 10 millió Ft versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte az OTP-t.
