A Gazdasági Versenyhivatal közgazdasági tanulmányokra ill. nemzetközi tapasztalatokra alapozott szakmai álláspontja szerint káros gazdasági hatásokat váltana ki, ha az új kereskedelmi törvény bevezetné a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát.
A Gazdasági Versenyhivatal – mint a magyar és az európai uniós versenyjog alkalmazására hatáskörrel rendelkező hatóság – a kereskedelmi törvény tervezetéről szóló országgyűlési vita kapcsán szükségesnek tartja közzétenni közgazdasági tanulmányokra ill. nemzetközi tapasztalatokra alapozott szakmai álláspontját.
A kereskedelmi törvény tervezetének parlamenti vitája során felmerült a beszerzési ár alatti értékesítés megtiltása, valamint a nagyméretű kereskedelmi létesítmények létrejöttének megakadályozhatósága. Az ezek mellett érvelők részben azzal indokolják a korlátozások szükségességét, hogy a beszerzési ár alatti árak alkalmazása erőfölénnyel való visszaélés, másrészt azt hangsúlyozzák, hogy annak alkalmazása jelentős hátrányt okoz a hazai kis- és középvállalkozásoknak és a gyártóknak, a nyomott árak miatt pedig romlik a termékek minősége. A nagyméretű kereskedelmi létesítmények létrehozásának akadályozásával pedig az érintett helyszín környezetében lévő kiskereskedőket kívánják megvédeni a verseny okozta kihívásoktól.
A fentiekkel szemben hazai és külföldi közgazdasági tanulmányok, valamint nemzetközi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés megtiltása, valamint a nagyméretű kereskedelmi létesítmények alapításának általános korlátozása nem alkalmas ezeknek a célkitűzéseknek az elérésére. Nem bizonyítottak azok a feltételezések, hogy az ilyen típusú versenykorlátozó állami beavatkozások alkalmasak lennének a kis- és középvállalkozói szektor vállalatai fennmaradásának elősegítésére, ellenben bizonyítékok vannak ezeknek a beavatkozásoknak a káros hatásaira.
A beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának a káros következményei közül kiemelendő annak árfelhajtó hatása. Egyes uniós tagállamokban a korlátozás bevezetése következtében megugrott fogyasztói árak éppen azokat a csoportokat – az alacsony jövedelműeket, a nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat stb. – érintette kedvezőtlenül, amelyek leginkább rászorultak az olcsó termékek megvásárlásának lehetőségére. Ezenkívül – ahogy azt a nemzetközi példák mutatják – nem mérséklődött a kis- és középméretű beszállítók kiszolgáltatottsága sem, a profittöbbletek jelentős része ráadásul a már piacon lévő, gazdaságilag erős kereskedők zsebébe vándorolt.
Ezeket a tendenciákat tanulmányozva az OECD közelmúltbeli elemzése arra a következtetésre jutott, hogy azok az országok, amelyek a tilalommal éltek, nemcsak áremelkedéssel szembesültek, hanem ez hozzájárult munkanélküliségi rátájuk növekedéséhez és egyes makrogazdasági mutatóik romlásához is. Ellenben ott, ahol nem tiltották be az árversenynek ezt a formáját, a nagyméretű kiskereskedők közötti erős verseny hatékonyságra ösztönözte a piaci szereplőket, és végső soron a kis- és középméretű beszállítókat is. Közgazdasági vizsgálatok bizonyítják, hogy ez a folyamat hamar a termelékenység növekedését vonja maga után, ami a gazdaság egyik húzóerejévé válhat mind a kereskedelemben, mind az iparban.
