A Világgazdaság Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordul annak megállapítására, nyilvános adatnak minősülhet-e, hogy egyes gazdasági csoportok vagy konkrét piaci szereplők milyen mértékben részesednek a közpénzekből táplálkozó uniós agrártámogatásokból, illetve a hozzájuk társuló magyar költségvetési kiegészítésekből.
Európa legnagyobb, leggazdagabb termelőinek húsosfazeka a közös agrárpolitika (kap) – állítja tanulmányában az Oxfam segélyszervezet. Az Európai Bizottság adataira hivatkozva az Oxfam azt írja, hogy a francia mezőgazdasági vállalatok 15 százaléka kapja az uniós támogatások 70 százalékát – írja a Világgazdaság.
Az Oxfam jelentése azt követően került nyilvánosságra, hogy az Európai Bizottság felszólította a francia kormányt: tegye közzé a támogatások közvetlen haszonélvezőinek listáját. Ezt eddig Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia, Szlovénia, Észt-, Svéd- és Finnország tette meg. A lista több országban is nagy vihart kavart, mivel az Oxfam megállapításával megegyező tendenciákra derített fényt.
Nagy-Britanniában például a királynő bizonyult az uniós agrártámogatások egyik legnagyobb felvevőjének, a holland mezőgazdasági miniszterről pedig kiderült, hogy – hollandiai és franciaországi birtokai után – tavaly 190 ezer eurót zsebelhetett be – teszi hozzá a lap.
A magyar kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) a Világgazdaságnak azt mondták: egyelőre nem minősül nyilvános adatnak, hogy a gazdasági szereplők mekkora uniós terület alapú támogatáshoz jutottak birtoknagyságonként. Eszerint ma nem tudható meg, hogy a kis-, vagy a nagyüzemek vették-e fel az EU-dotációk zömét a 2004-es kérelmek után.
Egyelőre nem kapna információkat az sem, aki azt szeretné kideríteni, hogy egy-egy gazdasági szereplő név szerint mekkora összegű EU-s agrártámogatáshoz jutott. Az MVH az agrártárcával folytatott konzultáció után arról tájékoztatta a lapot, hogy “vannak olyan törekvések, amelyek – ideértve a birtoknagyságonkénti kifizetéseket is – a támogatási adatok nyilvánosságra hozására irányulnak”.
A lap Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordul annak megállapítására, nyilvános adatnak minősülhet-e, hogy egyes gazdasági csoportok vagy konkrét piaci szereplők milyen mértékben részesednek a közpénzekből táplálkozó uniós agrártámogatásokból, illetve a hozzájuk társuló magyar költségvetési kiegészítésekből.
