Egy napilap a közelmúltban megjelentette a kiemelten nagy adótartozást felhalmozók listáját. A lap arra hivatkozva közölte az APEH Adó- és Ellenőrzési Értesítőjében megjelent listáját, hogy az APEH maga „csak kis nyilvánosságot elérő szakmai értesítőjében teszi közzé az adatokat, holott a cél az lenne, hogy minél szélesebb körben váljanak ismertté az adóelkerülő vállalkozók, cégek”.
Dr. Szikora János
elnök úr részére
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Budapest
Széchenyi u 2.
1054
Tisztelt Elnök Úr!
A sajtóból értesültem arról, hogy egy napilap a közelmúltban megjelentette a kiemelten nagy adótartozást felhalmozók listáját. A lap arra hivatkozva közölte az APEH Adó- és Ellenőrzési Értesítőjében megjelent listáját, hogy az APEH maga „csak kis nyilvánosságot elérő szakmai értesítőjében teszi közzé az adatokat, holott a cél az lenne, hogy minél szélesebb körben váljanak ismertté az adóelkerülő vállalkozók, cégek”.
Álláspontom szerint nem okoz alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot a kiemelten nagy adótartozást felhalmozók személyének és adóhátralékuk mértékének a közzététele.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a jövedelmek adóztathatóságának alkotmányossága nem kétséges, a közteherviselés ugyanis alkotmányban rögzített állampolgári kötelesség, amely szerint mindenki köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez, a közszükségletek anyagi fedezetéhez hozzájárulni. Az alapjogi tulajdonvédelem – amelyet az Alkotmánybíróság bizonyos, polgári jogilag nem tulajdonnak minősülő vagyoni értékű jogokra is kiterjesztett – az egyéni cselekvési autonómia hagyományos anyagi alapját védi. A tulajdon szociális kötöttségei azonban a magántulajdon közkötelezettségekkel való terhelését alkotmányosan lehetővé teszik.A közteherviselési kötelesség teljesítése az állam és a társadalom működésének anyagi alapjait teremti meg, hiszen az adók teszik ki az állami bevételek túlnyomó részét, ezért kikényszerítésük a társadalom egész közösségét érintő közérdek, az erre vonatkozó információk ismerete közügy.
A kiemelten nagy adótartozást felhalmozók adatainak közzétételét elrendelő jogszabályi rendelkezés célja, hogy javítsa az adózási morált azáltal, hogy a nagy összegű adórövidítéseket eredményező cselekmények elkövetőit szembesíti azokkal, akiknek kárára jogellenesen kívántak gazdagodni, azaz a társadalom többi tagjával. Utalni kell arra is, hogy a nyilvánosság elvének az alkalmazása a személyek vagyonát illetően jogrendünkben a forgalom biztonsága, illetve a közélet tisztasága érdekében elfogadott gyakorlat (az ingatlan-nyilvántartás és a cégjegyzék, illetőleg egyes állami tisztségviselők vagyon-nyilatkozatának nyilvánossága stb.).
Az Alkotmány 70/A. §-ának értelmében az azonos helyzetben lévő személyeket azonos bánásmódban kell részesíteni, ezért alkotmányos jogokkal összefüggő visszásság gyanúja csak akkor merülne fel, ha az adótartozók között a közzététel során a hatóság hátrányos, sértő megkülönböztetést alkalmazna. (Ahogyan azt az OBH 2150/2005. sz. jelentésemben megállapítottam az ún. KA-VOSZ ügyben: az egyediesítés, az adósok homogén csoportjából való kiemelés azzal a szándékkal, hogy így a többi adóst fizetésre bírják, olyan indokolatlan különbségtétel, amely az érintettekre nézve megalázó, és sérti az emberi méltóságukat.) Erre utaló adat azonban az adótartozók vonatkozásában eddig nem merült fel.
Budapest, 2005. szeptember
Üdvözlettel:
Lenkovics Barnabás
