A vékony, szakállas, Marokkóban született Mansour valószínűleg az első olyan személy lesz a skandináv országban, akit a 2002-ben életbe lépett terrorizmus-ellenes törvény rendelkezései alapján helyeznek vád alá. Rendőrségi források szerint a vád alapja a terrorcselekmények elkövetésére felhívó CD-k terjesztése és másolása lesz.
A dán rendőrség által eljárás alá vont Said Mansour megjelenése nem radikális, nézetei azonban annál inkább. Szerinte a muzulmánoknak joguk van megölni bármely amerikait Irakban, hiszen „háború van és nem piknik”.
Szerinte semmi kifogásolnivaló nincs abban, hogy ő az iraki lefejezésekről az interneten hozzáférhető videókat, továbbá a terrortámadások szellemi atyjaként emlegetett Abu Musab Zarqawi beszédeit töltötte le és másolta CD-re.
Mindez természetesen érinti véleménynyilvánítás szabadságának megítélését abban az országban, amely a magasfokú társadalmi toleranciájáról ismert és jól szemlélteti a demokratikus európai országok a szélsőséges erőszak elleni védekezésben mutatott hozzáállását.
Európában a tavalyi madridi vagy a júliusban lezajlott londoni merényletek égető kérdéssé teszik a polgári szabadságjogok terjedelmét. Több ország nyugtalan az esetleges terrortámadások miatt. Szakértők szerint a polgári szabadságjogaikra mindig kínos európai polgárok hozzáállása a terrorizmus hatására lassan megváltozik. A bevándorlási és menekültügyekért felelős dán miniszter, Rikke Hvilshoj szerint realistának kell lenni, hiszen a véleménynyilvánítás szabadságának megszüntetése a terrorizmus győzelmét jelentheti, ugyanakkor túlzott naivitást sem szabad mutatni a terroristákkal szemben.
