Írók, zenészek, cirkuszosok igen, informatikusok, muzeológusok, jelmez- és díszlettervezők nem választhatnák az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, vagyis az ekhót – derül ki a Magyar Hírlap birtokába jutott, nemrég elkészült törvénytervezetből.
Hiába várják az érintett szakmai szervezetek az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról, azaz az ekhóról szóló törvénytervezetet, eddig még nem kapták kézhez, holott a kormány ígérete szerint augusztus 15-ig kellett volna postázni a számukra. Pedig a törvénytervezet már elkészült. Persze a szakmai érdekképviseleteket sem kell félteni: fű alatt már beszerezték a dokumentumot, s éppen rágódnak rajta.
A Magyar Hírlap birtokában lévő tervezetben nincsenek óriási változások a már korábban ismertetett elképzelésekhez képest, de az érintettek köre például szűkült. A muzeológusok, a jelmez-, valamint díszlettervezők már nem szerepelnek az ekhót választható foglalkozások listáján, s már az informatikusokról sincs szó.
A cél is változott, méghozzá érdekes módon. A kormányzat eredetileg a színlelt, vagyis a munkaviszonyt palástoló vállalkozói szerződésekkel szembeni alternatívaként rukkolt elő az ekhóval. A cél kimondottan az volt, hogy ne lehessen ezen a módon kevesebb közterhet befizetni. Az elkészült törvénytervezet megfogalmazása szerint már “a közügyek szabad megvitatása és a művészeti élet szabadságának előmozdítása” érdekében kell adókönnyítéseket adni.
Szakértők szerint azonban az új adózási forma éppen az érintettek kiválasztása miatt vethet fel alkotmányossági aggályokat. Kérdés ugyanis, hogy mi alapján ad adókönnyítéseket a kormány bizonyos szakmáknak, s miért zár ki belőle másokat. Az új átalányadózási forma legfőbb paraméterei ugyanakkor változatlanok: az ekhót évi tízmillió forintos bevételig választhatnák az érintett foglalkozásokat űzők, s csak 15 százaléknyi közterhet kellene fizetniük 2006-tól. Az ekho feltétele az is, hogy a munkavállaló legalább a minimálbér erejéig munkaviszonnyal rendelkezzen (ami után persze szintén adózik). Az ekhós jövedelem után a megbízónak is fizetnie kellene, kerek húsz százalékot, ami a munkabért terhelő 29 százalékos társadalombiztosítási és az egyéb járulékokhoz képest lényegesen olcsóbb alternatíva a cégek számára.
Az érintettek közül többen anyagi okokból is maradnának inkább a kedvezőbb evánál. Zavart okoz azonban, hogy a kormány továbbra is fel akarja számolni a színlelt szerződéseket, vagyis, aki nem választja az ekhót, az bajba kerülhet. Az ilyen szerződésekre vonatkozó adóamnesztia hatályát kitolták ugyan jövő nyárig, ám a büntető törvénykönyv szeptember elsején életbe lépő módosítása szerint a járulékok be nem fizetése is adócsalásnak minősül majd. Ráadásul akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják a színlelt szerződést kötő munkáltatókat.
