Nehezebb dolguk lesz az elkövetkezendő években a jogi és közgazdasági pályákra készülőknek: 2006-tól ugyanis a munkaerőpiac is beleszólhat majd abba, hány hallgatót vegyenek fel egy-egy szakra. Márpedig az előzetes tárgyalásokon kiderült, ez a két szakma telített, így jelentős csökkenés várható az elsősök létszámában. Emelkedik viszont az orvosi és valószínűleg a műszaki képzések keretszáma is.
Több száz fővel, évente tíz százalékkal csökkenhet jövő évtől az államilag finanszírozott képzésre felvehető jogász- és közgazdászhallgatók létszáma, és kevesebb lesz a bölcsész is – legalábbis az előzetes munkaerő-piaci jelzések alapján valószínűleg így kell majd döntenie a kormánynak. Az új felsőoktatási törvény ugyanis kimondja: az egyetemi, főiskolai keretszámokba beleszólása lesz a piac több szereplőjének, így a kamaráknak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak és az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak is. Márpedig az előzetes tárgyalásokon kiderült: jóval több jogászt és közgazdászt képeznek, mint amennyi hazánkban szükséges, és a kelleténél több a bölcsész is – magyarázta a Magyar Hírlapnak Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár.
Kevés ugyanakkor az orvosi és a műszaki szakember, így az ilyen képzések keretszáma tíz százalékkal nőhet majd. “A műszaki területen jelentősen elmarad hazánk az uniós átlagoktól és ajánlásoktól, ám itt még kérdéses az emelés, mert az a színvonal rovására mehet” – hangsúlyozta Mang Béla, aki szerint az új törvény alapján a minisztériumnak minden frissdiplomás pályáját követnie kell, és az elhelyezkedési arányok alapján is módosíthatja egy-egy egyetem szakjainak irányszámát.
A helyettes államtitkár úgy vélte, segítheti a gyors reagálást a piac jelzéseire a bolognai rendszer bevezetése is, mert így a hároméves alapképzés után kiderül majd, ki hol tud elhelyezkedni.
A szakma is támogatja
A szakmai szervezetek kisebb módosításokkal ugyan, de támogatják a javaslatokat – gyökeresen eltérő álláspontok egyedül a bölcsészképzésről vannak. Nincs kifogása a változtatások ellen Klinghammer Istvánnak, a Magyar Rektori Konferencia elnökének sem. Mint mondta, az állam joga, hogy hány helyet “rendel meg” az egyetemektől. Hozzátette ugyanakkor: az egyetem továbbra is élhet a jogával, hogy a kapacitásait költségtérítéses hallgatókkal töltse fel.
Bazsa György, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke a Magyar Hírlap érdeklődésére szintén a jogi és a gazdasági szakokat említette elsőként, amelyeknél szükséges a csökkentés. Nem ért viszont egyet a szakember a bölcsészképzés visszafogásával. Mint mondta, a munkaerőpiacon könnyedén konvertálható diplomákra mindig szükség van, márpedig a tanári szakmától a kommunikációs állásokig széleskörűen felhasználható bölcsészoklevél ilyen.
Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke viszont az elit főiskolai közgazdász szakokat nem nyirbálná meg jelentősen. Szerinte az onnan kikerült, számviteli és külkereskedelmi végzettségű frissdiplomásokat még mindig nem szívta fel teljesen a munkaerőpiac. Bihall ugyanakkor a mostani két és félszeresére növelné a felsőfokú szakképzés arányát az államilag finanszírozott felsőoktatási képzésben.
“Éppen ideje”
Az összes megkérdezett egyetértett azonban abban, hogy csökkenteni kell a jogászképzést, így Szőgyényi József ügyvéd is, aki úgy nyilatkozott: “Éppen ideje, hogy a minisztérium odafigyeljen ilyesmire.” Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta, teljes egészében támogatja a minisztérium javaslatát, mely egy Európában már elfogadott gyakorlatot vezetne be hazánkban.
