A biotechnológiai iparágak európai szövetsége (EuropaBio) csalódottságának adott hangot, mivel az Európai Bizottság nem foglalt állást az emberi DNS és az emberi őssejt szabadalmaztatásával kapcsolatban, ezek ugyanis máig nincsenek tisztázva az Unió Biotechnológiai Szabadalmi Irányelvében.
A 98/44-es EU-direktíva 2000 júliusában, az uniós intézmények között tíz évig tartó vita után lépett hatályba. A Bizottság 2002-ben szakértők egy csoportját bízta két, az irányelvben szereplő téma tisztázásával: egyrészt az emberi testből származó, elkülönített génszakaszok vagy gén-részszakaszok fogalmának egyértelmű meghatározása, másrészt az emberi őssejtek és a belőlük nyert sejtvonalak szabadalmazhatóságának vizsgálata volt a cél.
A Bizottságnak a direktíváról szóló második, július 14-i jelentésétől új irányvonalak kitűzését várták. A dokumentum DNS-sorozatot érintő részében azonban az áll, hogy „a Bizottság folytatni fogja annak tanulmányozását, hogy a tagállamok jogi szabályozásai között felmerülő eltéréseknek lehetnek-e bármilyen gazdasági következményei.”
Az őssejtekkel kapcsolatban a Bizottság állásfoglalása különbséget tesz a totipotens, vagyis bármilyen irányban fejlődni képes sejtek, és a pluripotens, tehát ezzel a képességgel nem rendelkező sejtek között.
„A Bizottság elemzésének fényében úgy tűnik, hogy az emberi méltóság elve alapján a totipotens őssejtek szabadalmaztatása nem megoldható. Egyelőre nincs azonnali válasz az embrionális pluripotens őssejtek szabadalmaztathatóságának kérdésére sem, ezen a szinten ugyanis éretlenségre vallana korai, egyértelmű következtetések levonása. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a területen végbemenő fejlődést.” – áll a jelentésben.
Az EU tagállamaiban jelenleg különböző törvények vannak érvényben az emberi génszekvenciák szabadalmaztatásával kapcsolatban. Míg Franciaországban kifejezetten tiltják a humán génszekvenciák szabadalmaztatását, addig Németország a génszekvenciákra vonatkozó szabadalmi védettség hatáskörét a szabadalmi kérvényekben meghatározott speciális célú használatra szűkítette. Azokban az országokban, ahol a szekvenciák jövőbeni felhasználási területeit meghatározták, teljes védettséget biztosítanak az emberi génszekvenciák számára.
Az EuropaBio csalódott, mivel a Bizottság nem foglalt el szilárd álláspontot a direktíva egyenlőtlen alkalmazásával kapcsolatban. „A direktíva bevezetésének célja 1988-ban és 1995-ben az volt, hogy a biotechnológiai találmányokra vonatkozóan harmonizálja az EU-tagországok szabadalmi törvényeit, és a közös piac támogatása céljából határozott álláspontot teremtsen ezen a területen.” – mondta Bo Hammer Jensen, az EuropaBio szellemi tulajdon munkacsoportjának vezetője. „Azt kell hogy mondjuk: a jelenlegi eredmény minden eddiginél diszharmonikusabb helyzetet teremtett, melyben felmerül annak a lehetősége is, hogy a további négy tagállam (Olaszország, Luxemburg, Litvánia és Lettország még nem léptette hatályba az irányelvet) egyelőre ismeretlen módon hajthatja majd végre a direktívát.”
„A szabadalmi jogok hihetetlenül nagy jelentőséggel bírnak a biotechnológiai iparban, főleg a kis- és középvállalkozások számára, amelyeknek ez a jog jelenti a legjelentősebb értéket.” – folytatta Hammer Jensen úr. „A direktíva alkalmazásában az egyes tagállamok között fennálló különbségek és az a bizonytalanság, hogy a nemzeti bíróságok hogyan értelmezik majd egy-egy vállalat szabadalmi jogát, negatívan hathat az ígéretes kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását célzó befektetésekre.
Az EuropaBio kiáll az embrionális őssejtkutatás engedélyeztetése mellett, mert csak ez biztosíthatja a „biológiai orvossággal” és annak gyógyászatban való alkalmazásával kapcsolatos tudományos előrelépéseket.
