Sérti az esélyegyenlőséget az idei felvételi pontszámítási szabályozás, mert a korábban érettségizettek előnnyel indultak a most végzősökkel szemben – döntött tegnap az Alkotmánybíróság. Idén még az igazságtalan szabályok szerint számolják ki a ponthatárokat, a testület év végéig adott haladékot a kormánynak a módosításokra.
Az Alkotmánybíróság szerint sérti az esélyegyenlőséget az új felvételi pontszámítás, ennek ellenére idén még eszerint fejeződik be a felvételi eljárás. A testület év végéig adott haladékot a kormánynak, hogy alkosson olyan szabályt, amely esélyegyenlőséget teremt.
Februárban két szülői szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mondván, a pontszámítás több rendelkezése is alkotmányellenes. Kifogásolták, hogy aki régebben érettségizett, és idén emelt szintű vizsgát tett, az megkapta a hét pluszpontot, és választhatott, melyik érettségije számítson felvételinek. Ennek adott egyedül helyt az Alkotmánybíróság. A többi panaszt elutasította, így azt is, amely azt kifogásolta, hogy egy régi ötös vizsga százszázalékos felvételi teljesítménynek számít, egy idei jelesre pedig nem biztos, hogy megadják ugyanezt.
Márkfi Gábor, az egyik szülői szervezet képviselője elkeserítőnek nevezte a helyzetet. Azt mondta, sejtették, hogy az Alkotmánybíróság így dönt majd. “Egyénileg kell a bíróságokhoz fordulnunk” – közölte. Ugyanezt a megoldást tartja az egyik jogorvoslatnak Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman is, aki nem kívánta kommentálni a döntést. A másik lehetőség szerinte az, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságot keresik meg a szülők. Aáry-Tamás szerint bonyolult a helyzet, mivel az Alkotmánybíróság szerint a jogegyenlőség nem sérült: mindenki felvételizhetett, csak nem egyenlő esélyekkel. “Ez utóbbi nem alapvető jog, a kormány kötelessége megteremteni” – tette hozzá.
Az oktatási tárca “megnyugvással fogadta, hogy a döntés lehetővé tette a felvételi nyugodt befejezését” – áll a minisztérium közleményében. A sajtóosztályon lapunknak azt mondták, jövőre új, igazságos rendszerben felvételizhetnek a diákok, de még nincsenek javaslatok a változtatásokra. Hangsúlyozták: a miniszter a keretszámok módosításával “intézkedik majd az esélyegyenlőség biztosítása érdekében”.
Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője szerint a tárca arcátlan, mert azzal, hogy megnyugtatónak nevezték a döntést, “szemébe nevettek azoknak a diákoknak, akiket a tárca mulasztása miatt nem vesznek fel és szüleiknek”. Sió hangsúlyozta: a problémát év végén jelezte a Gimnáziumok Országos Szövetsége, ám a minisztérium “előbb azzal hitegette magát, hogy a szabályozás kiállja az alkotmányosság próbáját, később azzal védekezett, késő bármit is tenni”.
Az Alkotmánybíróság döntésével bajba kerültek az egyetemek és főiskolák is, hiszen kijelenthető: nem biztos, hogy a hallgatókat a valódi tudásuk szerint rangsorolja a rendszer – kommentált Klinghammer István, az ELTE rektora. “Felvetődött, hogy az ELTE két-három hónappal az évkezdés után újra megrostálná az elsősöket” – mondta.
Kolláth György alkotmányjogász “furának és kudarckerülőnek” nevezte a határozatot, s azt még érdekesebbnek találta, hogy egyhangú döntés született. Azt mondta, a jogállam jogbiztonsága és a felsőoktatáshoz való alapjog ütközött. “A kormány kegyelmet kapott, az Alkotmánybíróság veszített jogőr szerepéből. Ez a szülőknek elkeserítő lehet, ráadásul még kártérítési pert sem indíthatnak” – mondta.
Az OM reagálása az Alkotmánybíróság döntésére
Az Oktatási Minisztérium megnyugvással fogadta, hogy az Alkotmánybíróság döntése lehetővé tette az idei felvételi eljárás nyugodt befejezését, lebonyolítását.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásnak általános szabályairól szóló kormányrendelet önmagában nem alkotmányellenes, nem sérti sem az Alkotmányban biztosított jogegyenlőség elvét, sem a felsőoktatásban való részvétel jogát, ezért a megsemmisítésükre irányuló indítványokat elutasította.
Természetes az, hogy egy ilyen jelentős változás az érettségi és felvételi rendszerben, óhatatlanul teremthet olyan helyzetet, amiben felmerülhet az esélyegyenlőtlenség kialakulásának a lehetősége, amint erre az Alkotmánybíróság is rámutatott. Ezzel kapcsolatban, ahogy ezt már többször hangsúlyoztuk, az oktatási miniszter a kormányrendelet által adott felhatalmazásával élve az egyes felsőoktatási intézmények szakjainál, amennyiben fennáll az esélyegyenlőtlenség veszélye, az államilag finanszírozott keretszámok módosításával megteszi a szükséges intézkedéseket az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.
Az Alkotmánybíróság felszólította a Kormányt arra, hogy 2005. december 31-éig vizsgálja felül a szabályozást és alkossa meg az esélyegyenlőséget megfelelő módon biztosító szabályokat. Ezt a munkát az Oktatási Minisztériumban már elkezdtük, az idei év tapasztalatai alapján előkészítjük a kormányrendelet ilyen értelmű módosítását. Ezt terveink szerint 2005. őszén a Kormány elé terjesztjük, hogy a 2006-ban felsőoktatási intézményekbe jelentkezők minél előbb tájékozódhassanak a szabályokról.
Bízunk abban, hogy az Alkotmánybíróság döntése megnyugtatja a közvéleményt, a panaszt benyújtó szülői szervezeteket, és a felvételi döntést követően minden olyan pályázó, aki bizonyította a felsőoktatási továbbtanulásra való alkalmasságát, megkezdheti felsőfokú tanulmányait az általa választott egyik felsőoktatási intézményben.
