A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2005. július 5-én tartott tárgyalásán megállapította, hogy a Magyar Tervezőgrafikusok Egyesülete (MTE) 1997. január 1-től, valamint az MTE, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ) 2000. április 1-től érvényesülő árjegyzékei alkalmasak a verseny korlátozására.
A megjelentetett árjegyzékek a tervező-grafikai szolgáltatások minimum-árát határozták meg, A Versenytanács a MAOE-t 18 millió, az MTE-t 6 milió, az MKISZ-t 2,5 millió forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.
A hazai tervezőgrafikusi piac szereplői között csekély piaci részesedéssel, de jelen vannak azok a művészek, akik szerzői jogvédelem alatt álló műveiket (plakát, prospektus, védjegy, címke tervek stb.) a piacon értékesítik. A hazai művészek egy része három egyesületi formában működő társadalmi szervezetben is szereztek tagságot. A Magyar Tervezőgrafikusok Egyesülete hosszú évek óta ad ki tagsága, de a megrendelők és a piac többi szereplője számára is hozzáférhető, és a piacon széleskörűen elterjedt és igényelt, részletes tervező grafikusi árjegyzéket. Az árjegyzék kiadásához 2000. áprilisától a másik két szervezet is csatlakozott, legalábbis olymódon, hogy nem kifogásolta, hogy árjegyzék kiadójaként feltüntetésre kerültek.
A Versenytanács megállapította árjegyzékben foglaltak alkalmasak a gazdasági verseny korlátozására, mert meghatározzák az egyes tervezőgrafikai szolgáltatások minimum-árait, valamint egyéb ár-tényezőket is (pl. vázlatdíj, sürgősségi felár). A jogsértés megállapíthatósága szempontjából közömbös, hogy az egyesületek csak tájékoztatónak szánták az árakat, mert önmagában a díjtételek közzétételét is tiltja a versenytörvény.
