A diákok továbbtanulását gyökereiben változtatja meg a felsőoktatást átalakító bolognai folyamat 2006-tól, ennek ellenére 56 százalékuk még egyáltalán nem hallott róla, 78 százalékuk pedig nem ismeri a különbséget a bachelor és a master képzések között – derült ki a Felvételi Információs Szolgálat országos középiskolai kutatásából, melyben 501 középiskola 27 729 diákja vett részt.
Ismeretes, hogy az egyetemek és főiskolák rendszere jövőre megszűnik, helyét master és bachelor képzések veszik át. Az új felsőoktatási rendszerben a középiskola elvégzése után a hallgató először csak rövidebb, többnyire hároméves kurzuson vesz részt, melynek elvégzése után bachelor, a rákövetkező kétéves képzés végén pedig master fokozatú diplomát kap. A diákok jelenlegi álláspontja szerint legnagyobb arányban az orvosi pályára készülők terveznek master képzést, őket követik a bölcsész, a jogi és szociális igazgatási területre készülők. (Érdemes tudni, hogy az orvosi, jogi- és szociális területen kizárólag master képzések indulnak majd.) A FISZ felmérése vizsgálta azt is, hogy a diákok jelentkezésükkor milyen szempontok alapján választanak egyetemet, főiskolát. A pályaválasztók számára a legfontosabb, hogy a diploma jó elhelyezkedést biztosítson. Ezt követi, hogy mely tantárgy emelt szintű vizsgáját kéri a felsőoktatási intézmény. Harmadik szempont, hogy a képzés államilag finanszírozott, vagy költségtérítéses, és ha költségtérítéses, akkor mekkora a tandíj mértéke. Figyelemre méltó, hogy az összes megkérdezett 44 százaléka venne részt költségtérítéses képzésben. Erre az emelt szinten érettségizők nagyobb arányban hajlandóak, mint azok, akik középszinten érettségiznek. A diákoknak az idén első ízben van lehetőségük arra, hogy a jelentkezési lapok leadása után – július 11-ig – még egyszer változtathassanak a megpályázott intézmények sorrendjén az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodánál.
