Az USA Szenátusának kereskedelmi és közlekedési bizottsága a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) tagjaival közösen tárgyal a személyazonossággal kapcsolatos visszaélésekről. Az egyeztetéseken arról döntenek, hogy az állampolgárok védelme érdekében szükség van-e további szövetségi jogi szabályozásra.
Amerikai jogi szakértők szerint a személyazonosság-lopás gyorsan terjedő bűncselekmény, amely ellen eddig a Kongresszus a jogászok figyelmeztetései ellenére sem tett megfelelő lépéseket. Az FTC szerint tavaly 10 millió amerikai állampolgár vált a visszaélések áldozatává, melyek a becslések szerint évente 50 milliárd dollárnyi kárt okoznak az amerikai gazdaságnak.
Míg a visszaélések elkövetői korábban “kukabúvárkodással” szerezték meg a kiszemelt ügyfelek egyenlegére vonatkozó adatokat, addig mostanság egyre gyakrabban használnak banki adatbázisokat az információgyűjtésre.
A mostanában még a jelentős amerikai pénzitézeteknél is – mint a Bank of America – tapasztalható adatbiztonsági problémák éppen ezért arra világítottak rá, hogy a bankok – korábbi vállalásaik ellenére – nem fordítanak megfelelő figyelmet az adatvédelemre. A törvényhozási szervek ezt felismerve ülnek most tárgyalóasztalhoz a szükséges jogi lépések kidolgozására.
A Kongresszus várhatóan a következő jogi lehetőségeket mérlegeli majd a szabályozás vitája során:
- a vállalatoktól súlyos bírságok kilátásba helyezésével megkövetelhetik az adatvédelem biztosítását
- az ügyfelek “kényes” adatainak titkosítását szintén megkövetelhetik tőlük
- egyszerűbb, átláthatóbb szabályozást vezethetnek be; az FTC számára biztosítanák a rendelkezések betartatásához szükséges anyagi és hatósági erőt
- a TB-azonosító csak a társadalombiztosításra tartozik – a pénzügyi tevékenységekhez külön azonosító jelet vezethetnek be
- a hitelintézeteket a jelenlegi laza szabályozással szemben a hitelkártya-igénylések alapos és szigorú elbírálására és a hitelkártya-igénylők személyazonosságának ellenőrzésére kötelezhetik
- a kártyatulajdonosok által bejelentett visszaéléseket követő “elővigyázatossági időszakot” a jelenlegi 90 napról legalább egy évre terjeszthetik ki
- az ügyfelek rendelkezhetnének a számlaegyenlegükre vonatkozó információk harmadik személynek történő kiadásának letiltásáról
- a vállalatoknak az ügyfelek engedélyét kellene kérniük adataik megosztásához vagy értékesítéséhez – a jelenlegi rendszerben ugyanis a felhasználóknak kell aktívan jelezniük adataik “egyéb célra fel nem használhatóságát”
- a cégektől megkövetelhetik az ügyfelek értesítését bármilyen tudomásukra jutott, adatokkal kapcsolatos visszaélésről – a jelenlegi jogi kiskapuk felszámolása
- a témába vágó szövetségi törvények nem bírálnák felül automatikusan az államok szigorúbb belső rendelkezéseit.
