A Gazdasági Versenyhivatal számos versenyfelügyeleti eljárásában vizsgálta a szakmai kamarák önszabályozó tevékenységét, s tett versenypártoláson keresztül is észrevételeket a szakmai szabályozásokra vonatkozó jogszabály-előkészítések során. Ennek tapasztalatai alapján, a Gazdasági Versenyhivatal, a 2004. évi tevékenységére vonatkozó Országgyűlési Beszámoló ajánlásaival összhangban elkészítette javaslatát a szakmai és közjegyzői szolgáltatások szabályozásának felülvizsgálatára.
A szakmai szolgáltatások, így különösen az ún. szellemi szabadfoglalkozások (a jogi, egészségügyi, műszaki, számviteli szakmák) szolgáltatásai fontos szerepet töltenek be a gazdasági versenyképességben, így az állam ezeket széleskörű szabályozás alanyaivá teszi, közvetlen, állami státusz szabályok megállapításával, vagy a szakmai szervezetek önszabályozásán keresztül. Ezek a szabályozások azonban sok esetben beavatkoznak a piaci működésbe bizonyos versenyeszközök alkalmazásának korlátozásával (pl. minimáldíjak vagy reklámtilalmak előírásával), csökkentve ezáltal a szolgáltatók közötti versenyt, akadályozva a hatékonyabb és jobb minőségű szolgáltatásnyújtást.
A szakmai szabályozások szükségességét elismerve az egyes rendelkezéseknek tehát a lehető legkevesebb versenykorlátozó elemet kell tartalmaznia, így ennek érdekében a Gazdasági Versenyhivatal átfogó versenyszempontú szabályozási reform megindítását javasolja a törvényességi felügyeletet ellátó szabályozó hatóságok és a Gazdasági Versenyhivatal összehangolt együttműködésével, annak meghatározására, hogy a fennálló szabályok milyen közérdeket szolgálnak, illetve meghatározható-e kevésbé versenykorlátozó módszer a szabályozási célok elérése érdekében.
A Gazdasági Versenyhivatal a hazai szellemi szabadfoglalkozási ágak közül a közjegyzői tevékenységet értékelte a leginkább szabályozottnak, így esetükben különösen indokoltnak tartja a fennálló szabályozások felülvizsgálatát, és bizonyos rendelkezések újraszabályozását.
A közjegyzőknek – a jelenlegi szabályozási rendszerben – közjogi jogállásuk van, közhatalmi jogosítványaikat állami felhatalmazás alapján, a jogszabályi rendelkezések szerint meghatározott hatáskörökben végezhetik, feladataik, tevékenységük állami, hatósági tevékenységnek tekintendő (így pl. a hagyatéki eljárások lefolytatása, vagy a zálogjogi nyilvántartások vezetése). Az általuk kiállított közokiratok a jogszabály által előírt speciális joghatállyal bírnak (közvetlen végrehajthatóság), a rájuk vonatkozó szabályozás pedig a pártatlanság, a függetlenség, és a közhitelesség garantálása érdekében szigorú szabályokat határoz meg.
A Gazdasági Versenyhivatal álláspontja szerint ugyanakkor a közjegyzők tevékenységüket részben gazdaságilag önálló vállalkozásként, saját kockázatukra folytatják, ezen belül bizonyos tevékenységeiket pedig versenyző – lényegét tekintve piaci – szolgáltatásként nyújtják (pl. okiratmásolatok hitelesítését, jogi tanácsadást), így azok vállalkozási jegyeket is hordoznak, ezért a fennálló, alapvetően a hatósági feladatok ellátását garantáló szigorú törvényi előírások egy része egyúttal versenykorlátozó jellegű szabályozásként értékelhető.
Szükséges tehát, hogy a közjegyzők felett törvényességi felügyeletet gyakorló szabályozó tevékenység fajtánként – elkülönítve a kizárólag hatósági tevékenységet a versenyzőtől – vizsgálat tárgyává tegye a szabályozási célokat, az alkalmazott korlátozó jellegű szabályozásokat, így különösen a kizárólagos tevékenységi körök, a területi illetékességi szabályok, a közjegyzői létszám és díjszabás indokoltságát, s igazolja azok feltétlen szükségességét, és arányosságát.
A Gazdasági Versenyhivatal ajánlása a közjegyzői szolgáltatások szabályozásának felülvizsgálatára című kiadvány teljes szövege elektronikus formában elérhető a Gazdasági Versenyhivatal honlapján, a http://www.gvh.hu/index.php?… címen.
