Az Európai Unió miniszterei Luxembourgban találkoznak, hogy megvitassák a 48 órás munkahétre vonatkozó közösségi rendelkezések módosítását.
A javaslatok között találhatók azok a tervek, melyek eltörölnék az ún. „Opt-out” cikkelyeket, azokat a kiskapukat, melyek lehetővé teszik, hogy a munkaadó és a munkavállaló kölcsönös megegyezése esetén a munkavállaló az előírt heti 48 óránál több munkaidőt dolgozzon.
Az „Opt-out” legnagyobb haszonélvezője, az Egyesült Királyság következetesen ellenzi ezt a változtatást. Arra hivatkoznak, hogy ez a kiskapu létfontosságú a versenyképesség biztosításához és a munkahelyteremtéshez.
Az előzményekhez tartozik, hogy a múlt hónapban az Európai Parlament úgy döntött, 2012-ig felszámolja az Egyesült Királyság munkahét-szabályozás alóli mentességét. A határidő leteltével az országnak különleges engedélyért kellene folyamodnia az EU-hoz, mely
lehetővé tenné a 48 órás munkahét túllépését.
Az Egyesült Királyság azonban kompromisszumos megoldást igyekszik találni, és ehhez állítólag több tagállam, köztük Lengyelország, Ausztria, Németország és Szlovénia támogatását is élvezi. A brit Munkáspárt hosszú távú célja, hogy a 48 órás munkahét kalkulációját meghatározó, jelenleg tizenhét hetes vonatkoztatási időszakot akár a teljes évre kiterjeszthessék, mivel szerintük így az üzleti tevékenységek sokkal rugalmasabbá válhatnának.
A találkozóval összhangban egy brit szakszervezeti tömörülés nyilvánosságra hozott egy felmérést, mely szerint majdnem minden harmadik dolgozó (több mint 8 millió munkavállaló) gondolja úgy, hogy a túlórázás és a stressz az oka, hogy az utóbbi három évben felhagyott a sportolással és a továbbtanulással. A tanulmányból az is kiderül, hogy a heti 48 óránál hosszabb munkaidő visszaveti a termelékenységet, és károsítja a munkavállalók egészségét.
A miniszterek közös ebéden vitatják majd meg a javaslatokat, a szavazás kimenetele pedig igencsak kérdéses. A miniszterek tanácsa bármilyen döntést is hoz majd, azt az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia. Ha azonban az Egyesült Királyságnak sikerülne megbuktatnia a módosítási tervet, akkor legközelebb 2006-ban bocsáthatnák újra szavazásra a kérdést.
Nagy-Britannia egyébként júliusban átveszi az EU soros elnöki tisztjét, így az azt követő hat hónapban ő határozhatja majd meg az Unió napirendjét.
