Elfogadhatatlannak nevezte az adatvédelmi és a kisebbségi ombudsman a kisebbségi törvény módosítását célzó csomagot, amelyről ma tárgyal a kormány.
A Fidesz és az MSZP támogatását élvező változtatások szerint ugyanis a kisebbségi önkormányzati választásokon csak azok szavazhatnának, akik előzőleg az önkormányzati jegyzőnél nyilatkoznak arról, hogy melyik kisebbséghez tartoznak.
A kisebbségi és az adatvédelmi ombudsman is kifogásolja azokat a javaslatokat, amelyekről több hónapos egyeztetés után tegnap állapodott meg a Fidesz és az MSZP, és amelyet ma tárgyal a kormány. A választójogi és a kisebbségi törvényt módosító javaslatcsomag szerint a kisebbségi önkormányzati választásokon az vehetne majd részt, aki a jegyzőnél nyilatkozatot tesz arról, hogy önmagát valamilyen kisebbségnek tartozónak vallja.
Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman szerint a javaslatcsomag visszalépés az előző változathoz képest, amely szerint a kisebbségi szervezetek tarthatták volna nyilván a nyilatkozatokat, sőt akár felül is bírálhatták volna őket. Az ombudsman lapunknak azt mondta, a két párt anélkül nyújtotta be a mostani javaslatot, hogy egyeztetett volna vele, ráadásul a kisebbségi szervezetek sem támogatták a módosításokat. Kaltenbach úgy véli, az új jogszabály nem akadályozná meg, hogy valaki azért vallja magát kisebbséghez tartozónak, hogy ezzel politikai-anyagi előnyhöz jusson.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos elfogadhatatlannak tartaná, ha ilyen formában megszavazná az Országgyűlés a javaslatokat. Az ombudsman szerint nem indokolt, hogy állami szerv tartsa nyilván az említett személyes adatokat, ráadásul – mint mondta – a törvényjavaslat nem rendelkezik arról, meddig és hogyan kezeli majd a jegyző a nyilatkozatokat. Péterfalvi hozzátette: ő az eredeti javaslatokat ellenőrizte, az új változatot tegnap látta először.
Bába Iván fideszes szakértő azt mondta, Kaltenbach Jenő nyomon követhette a javaslatok kidolgozását. Bába az adatvédelmi biztos kifogásaira reagálva kijelentette, hogy a nyilvántartás titkos, és megsemmisítenék a választások után. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője szerint a regisztráció fokozza az elkülönülés érzetét, ezért a romák többsége elutasítja majd. Emiatt – mondta – a következő választásokon a mostaninál jóval súlytalanabb önkormányzatok állnak majd fel.
A törvényjavaslat egy másik pontja szerint a választásokon induló képviselőjelölteknek hivatalos nyilatkozatot kell tenniük, beszélik-e az adott nyelvet. Ez a politikusok szándéka szerint “politikai kontrollt” jelent. A cigány jelölteknél elfogadják a magyar nyelvet is. További újdonság, hogy a kisebbségi kezelésű intézményeket ezentúl nem pályázati alapból, hanem a központi költségvetésből finanszírozza az állam.
