A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 24-25. §-ai alapján az adatvédelmi biztos hatásköre csak a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos ügyekre terjed ki.
Az állásfoglalás teljes szövege:
Ön abban a kérdésben kérte állásfoglalásomat, hogy megbízója, […] országgyűlési képviselő által a miniszterelnökhöz intézett kérdések közérdekű adatokra vonatkoznak-e.
Az üggyel kapcsolatos vizsgálatot lezártam, annak eredményéről az alábbiakban tájékoztatom.
Beadványában Ön tájékoztatott arról, hogy a megbízója által feltett kérdésekre az illetékes miniszterek közel azonos tartalmú választ adtak, melyek szerint a kérdésekben érintett adatok az adott minisztérium honlapján érhetők el, illetve a Közbeszerzési Értesítőben, valamint a cégnyilvántartásban találhatók meg. A beadványában kifejtett álláspontja alapján azonban a kért adatok sem a honlapokon, sem a Közbeszerzési Értesítőben, sem a cégnyilvántartásban nem szerepelnek.
A beadványában foglaltakkal kapcsolatban mindenek előtt arról kívánom tájékoztatni, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 24-25. §-ai alapján az adatvédelmi biztos hatásköre csak a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos ügyekre terjed ki.
Hatáskör hiányában tehát nem vizsgálhattam, hogy az információkhoz jutás terén az országgyűlési képviselőket az Alkotmány 27. §-a, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, valamint az Országgyűlés Házszabálya alapján milyen jogok illetik meg.
Tekintettel arra, hogy Ön nem panasszal fordult hozzám, hiszen beadványában abban kért tőlem állásfoglalást, hogy a felsorolt kérdésekben szereplő adatok közérdekűnek tekintendőek-e, az adatkérések megtagadásával kapcsolatos állításokat a vizsgálat során nem ellenőriztem, és jelen állásfoglalásomat kizárólag elvi jelleggel fogalmaztam meg.
Állásfoglalásom alapja részben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) Ön által is idézett rendelkezései.
Ezeken túlmenően fontosnak tartom utalni arra, hogy a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény (az ún. üvegzseb-törvény) egyebek mellett módosította az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt. Az új szabályok a költségvetéssel összefüggő adatok széles körére vonatkozóan állapított meg kérelem nélküli közzétételi kötelezettséget. Ezzel egyidejűleg a Kormány módosította az államháztartás működési rendjéről szóló 216/1998. (XII. 30.) rendeletét, mely tovább növelte a közzétételi kötelezettség körét. E rendelet 157/B. § (4) bekezdése kimondja, hogy „amennyiben olyan adat megismertetésére irányul a kérelem, melyet már e rendelet szerinti módon kötelezően közzétettek, a kérelmezőt erről tájékoztatni kell – a fellelhetőséget is ideértve. Ez nem mentesíti a szervet az adatszolgáltatási kötelezettsége alól.”
Engedje meg, hogy utaljak továbbá arra, hogy a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (a továbbiakban: Régi Kbt.), valamint az ezen törvényt felváltó 2003. évi CXXIX. tv. (a továbbiakban: Új Kbt.) alapján az ajánlatkérőnek fő szabály szerint a közbeszerzési eljárások eredményéről kell a Közbeszerzési Értesítőben hirdetményt közzétenniük, függetlenül attól, hogy a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően ténylegesen sor került-e szerződéskötésre.
E közzétételi kötelezettséget számos jogszabályhely szabályozza a két törvényben, ezek részletes ismertetésétől jelen állásfoglalásban eltekintek.
A közbeszerzési szabályok közül azonban szükséges kiemelni az Új Kbt. 307. §-ában foglaltakat, mely szerint az ajánlatkérő az Új Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítéséről a teljesítést követő öt munkanapon belül hirdetményt köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. Ilyen hirdetmény közzétételi kötelezettség azonban nem áll fenn a központosított közbeszerzések esetén, valamint a Régi Kbt. alapján lefolytatott közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések esetén sem.
Mindezek alapján álláspontom az, hogy a beadványában felsorolt, a különböző tárcák működésével kapcsolatos kérdések zöme közérdekű adatokra vonatkozik.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak, valamint a Pénzügyminisztériumnak címzett azon kérdés ugyanakkor, hogy mely posztokról és mikor bocsátottak el munkatársakat, személyes adatokat is érinthet. Abban az esetben ugyanis, ha az elbocsátás olyan posztot érint, amelyből csupán egy létezik a minisztériumon belül, akkor – figyelemmel arra, hogy az Avtv. 19. § (2) bekezdés alapján a szerv hatáskörében eljáró személyek neve, beosztása vagy besorolása és munkaköre – ha törvény másként nem rendelkezik – bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat, a poszt alapján az elbocsátott személy azonosítására lehetőség van. Ebben az esetben azonban az azonosítás lehetőségére tekintettel a kérdés az Avtv. 2. § 1. pontja szerinti személyes adatot is érinthet, amelyre az Avtv. 19. § (3) bekezdése alapján a tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn. Mindezek alapján a kérdés csak akkor vonatkozik közérdekű adatra, ha a poszt és az elbocsátás időpontjának ismeretében az elbocsátott személy azonosítása kizárható.
Végül a beadványában felvetett kérdésekkel kapcsolatosan engedje meg, hogy megismételjem, a korábban hasonló ügyekben kifejtett álláspontomat. Egyfelől azt, hogy az Avtv. az adatkérések teljesítését csak azon adatokra írja elő, amelyek az adatkezelő kezelésében vannak, tehát adatfeldolgozást nem tesz kötelezővé. Másfelől azt, hogy a törvény nemzetközi összehasonlításban is nagyon szűk határidőket állapít meg a közérdekű adatkérések teljesítéséhez. Tömeges adatkérés esetén, vagy ha a teljesítés az adatkezelőtől a szokásost jóval meghaladó munkát igényel ezek a határidők nehezen tarthatók be. Ilyen esetekre javasoltam már korábban is, hogy az adatkezelő szerv – miután értesítette az adatkérőt kérelme megérkezéséről – a teljesítés várható időpontját lehetőség szerint megjelölve kérjen megértést az adatkérőtől.
Budapest, 2005. február 1.
Üdvözlettel: Dr. Péterfalvi Attila
