A “Hivatal” mostantól nem packázhat velünk kénye-kedvére – visszakaphatja ugyanis a befizetett eljárási illetéket az, akinek valamelyik állami vagy önkormányzati szerv – a hivatal hibájából – nem intézi el határidõre az ügyét.
Így bizonyos esetekben, például az iparűzési adóval kapcsolatos ügyekben, akár félmillió forintot is viszsza lehet kapni a késedelmes eljárás után. A rendelkezés széles körre kiterjed: az engedélyezési eljárásoktól az adóügyekig. (A vagyonszerzési vagy örökösödési illetéket a törvény módosítása nem érinti.) S bár a közigazgatási szervek egyelőre inkább csak ismerkednek az államháztartási törvénynek e módosításával, sok idejük nincs erre – lassúságuknak komoly anyagi következményei lehetnek.
Becslések szerint csak Budapesten évente több százmilliósra tehető az ilyen-olyan jogcímen befizetett eljárási illetékek összege, s ha a hivatal hibája miatt az ügyintézés késlekedne, a pénzt nyolc napon belül vissza kell téríteni. Ez nagy fordulat, hiszen eddig lényegében semmilyen anyagi következménye nem volt az államigazgatás lassúságának – kénytelenek voltunk beletörődni. S bár csodákat várni egyelőre nem lehet, az eljáró hatóságokat gyorsaságra sarkallja majd az is, hogy a törvénymódosítás szerint a viszszafizetendő összeg nem az illetékhivatalt, hanem a “vétkes” szerv, például a helyi önkormányzat költségvetését terheli. Az illeték-visszafizetés mértéke egyébként a törvényes határidő lejárta utáni naptól kezdve az illeték ötven százaléka, ha pedig meghaladja a határidő kétszeresét, a teljes összeg visszajár. Kis kibúvó persze akad: az ügyintézési határidő – amely a legtöbbször 30, esetenként 60 nap – legfeljebb egyszer továbbra is meghosszabbítható, mégpedig egy újabb hónappal.
