Várhatóan a luxemburgi elnökség alatt megszületik az Európai Unió új munkaidő-direktívája. A szabályozás meghatározza és értelmezi az ügyelet fogalmát, és módosítás várható azzal kapcsolatban is, ha a munkavállaló önkéntesen vállal több munkát, mint az EU által maximált heti 48 óra.
A következő fél évben szeretné megalkotni az új munkaidő-direktívát az Európai Bizottság. A korábbi ellentmondásos irányelv felülvizsgálata közel egy éve folyik, az első tervezet azonban csak szeptemberben került a szakértők elé. A korábbi menetrend szerint a munkaügyi minisztereknek december 7-8-i tanácskozásukon kellett volna megszavazni az új irányelvet, erre azonban a vitás kérdések miatt nem került sor.
Ladó Mária, a munkaügyi tárca Nemzetközi Főigazgatóságának vezetője elmondta, a két vitás kérdés egyikében – az ügyelet kérdésében – körvonalazódik a közös álláspont, a direktíva alóli kivétel lehetősége kapcsán azonban még mindig zárt ajtók mögött tárgyalnak a miniszterek.
Az új direktívára azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozásban a munkaidő és a pihenőidő kifejezések mellett nem szerepel az ügyelet fogalma, és nincs szabályozva, az ügyeletben (vagy készenlétben) töltött idő mekkora része számít tényeleges munkavégzésnek. A fogalmak tisztázása nem a munkabér szempontjából lényeges, hanem mert az uniós irányelv szerint a munkavállaló hetente 48 óránál többet nem dolgozhat.
Az Európai Bíróság korábban indított munkaügyi perekben úgy foglalt állást, hogy a munkaidőn túl ügyeletben vagy készenlétben töltött idő teljes egészében beleszámít a munkaidőbe. A bíróság döntését valamennyi tagállamnak alkalmaznia kellene, azaz az ügyeleti időket is bele kellene számítania a munkaidő-direktíva által meghatározott maximálisan 48 órás munkaidőkeretbe. Ezt a 25 tagállam egyike sem tudja maradéktalanul teljesíteni: a legtöbb helyen az egészségügy és az oktatás egyes területein, valamint egyéb készenléten végzett munkák esetében okozna szakemberhiányt a jogszerű eljárás.
