A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató.
A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani az alábbiak szerint:
- az általános tagozatra minden ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott;
- az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár;
- a joghallgatói tagozatra egyetemi alapképzésben jogi tanulmányt folytató egyetemi hallgató
adhat be magyar nyelvű dolgozatot.
Elsősorban az alábbi témakörökhöz kapcsolódóan lehet pályamunkát benyújtani:
Büntetőjogi területen:
1.A tanúvédelem eljárásjogi eszközei, a Védelmi Program
2.A pótmagánvádló fellépése, az ügyész és a pótmagánvádló jogainak összehasonlítása
3.A bizonyítási eljárások és az önvádra kötelezés tilalma
4.Jogorvoslat a nyomozás és a vádemelés szakában
5.A vádemelés elhalasztása gyakorlatának alakulása
6.A szakértői bizonyítás az új büntetőeljárási törvényben
7.Eljárás a terhelt távollétében
8.Az óvadék
9.A Be. 60. §-ának érvényesülése
10.Határidők az új büntető eljárási törvényben, különös figyelemmel a Be. 190. § /1/ bekezdés i./ pontjában írt nyomozás megszüntetési okra
11.A csalás és az adócsalás elhatárolásának jogdogmatikai problémája 12.A jövedéki tárgyú bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlat az EU-csatlakozást követően 13.A csempészet aktuális kérdései 14.A környezetvédelmi tárgyú bűncselekmények jogdogmatikai kérdései 15.A titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés eljárásjogi problémái 16.A korrupciós bűncselekmények bizonyítási kérdései és bevált bizonyítási taktikák 17.A szervezett bűnözés elleni küzdelem új lehetőségei az EU-csatlakozás tükrében 18.A befolyással üzérkedés és a lobbizás elhatárolásának problematikája 19.A pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus visszaszorításának összefüggései, jogi szabályozása 20.Tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettének bizonyítási nehézségei
21.Fiatalkorúak részvétele a szervezett bűnözésben 22.A javítóintézeti nevelés jogintézményének történeti áttekintése, összehasonlítása az európai jogrendszerekben ismeretes hasonló, nevelő jellegű, szabadságelvonással járó intézkedésekkel. A javítóintézeti nevelés elrendelésére vonatkozó ítélkezési gyakorlat elemzése 23.A családon belül elkövetett bűncselekmények bizonyítási nehézségei. Szükséges-e a családon belüli erőszak önálló bűncselekményként történő szabályozása, különös tekintettel a kiskorúakat ért sérelmekre? 24.A pártfogó felügyelői tevékenység fejlődésének története. A pártfogó felügyelők szerepe a fiatalkorúak ellen folytatott büntetőeljárásban 25.A szakvélemény, mint a bizonyítás eszköze a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt indult eljárásban 26.A szabálysértési törvény fiatalkorúakkal kapcsolatos rendelkezéseinek kritikája, a gyakorlatban felmerült problémák ismertetése, megoldási javaslatok 27.Az ideiglenes hatályú elhelyezés intézménye, a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerén belüli alkalmazásának problémái
28.A bizonyítási teher kérdése a vádképviseleti tevékenység során 29.Megegyezéses elemek, valamint a terhelt rendelkezési joga a büntetőeljárás bírósági szakaszában 30.Bizonyítási nehézségek a természetkárosítás bűntette miatt indított bűnügyekben 31.Minősítési nehézségek a kábítószerrel visszaélés bűntette miatt indított büntetőeljárásokban 32.Kábítószerbűnözés; büntetőpolitika s az ezt tükröző anyagi és eljárásjogi szabályok; alkalmazásuk a gyakorlatban 33.A vádhoz kötöttség és a valóságnak megfelelő tényállás megállapítása az új Be. alapján; az ügyész megkeresése bizonyítási eszköz felkutatása és a vádirat hiányosságának pótlására 34.A magyar büntetőeljárás az igazságügyi reform újabb állomása előtt: egyfokú vagy kétfokú rendes perorvoslat? 35.A felülvizsgálat és a jogorvoslat a törvényesség érdekében jogintézményeinek összevetése, a két rendkívüli jogorvoslat hasonlóságainak és különbségeinek kidolgozása
36.A katonai büntetőeljárás hatálya – de lege ferenda 37.A titkosszolgálati eszközök alkalmazása a katonai büntetőeljárásban, ennek elméleti és gyakorlati problémái 38.A katonai büntetőeljárás az 1998. évi XIX. törvény tükrében 39.A katonák büntetés-végrehajtásának elvi és gyakorlati problémái 40.A törvényességi vizsgálatok helye és szerepe a katonai ügyészi feladatkörben 41.A katonai fellebbviteli ügyészi eljárás a Be. rendszerében
42.Európai Uniós követelmények és gyakorlat a büntetés-végrehajtás területén, az ügyészi feladatkör bővülése 43.Új büntetés-végrehajtási törvénnyel az Európai Unióban 44.A fogvatartottak helyzete Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás után 45.A fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó nemzetközi egyezmények érvényesülése 46.A fogvatartottak jogai és kötelezettségei Magyarországon és az Európai Unióban 47.A fogvatartottak elleni erőszak problematikája egyes Európai Uniós országokban 48.A kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzésének Európai Bizottsága (CPT) magyarországi látogatásának tapasztalatai és ajánlásai 49.A magyarországi fogvatartási intézetekben tanúsított bánásmód törvényessége, különös figyelemmel a vonatkozó nemzetközi elvárásokra 50.A fogvatartottakkal való bánásmód büntetőjogi vetületei 51.A büntetés-végrehajtási rendszer hasonlóságai és különbözőségei egyes európai uniós országokban és Magyarországon 52.A büntető igazságszolgáltatás és a szankció-alkalmazás, valamint a végrehajtás időszerű kérdései 53.A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészek feladatainak kibővülése az Európai Unió tagországában, Magyarországon 54.A jogsértő külföldiekkel szembeni eljárások és a személyi szabadság korlátozásának, a kényszerintézkedések alkalmazásának tapasztalatai az uniós elvárások tükrében 55.Az ügyészi törvényességi felügyelet szerepe, jelentősége a büntetés-végrehajtás külső kontrolljában 56.Alternatív szankciók és helyük a magyar büntetés-végrehajtás rendszerében 57.A nem szabadságelvonással járó szankciók végrehajtásának helyzete és a megoldás útjai 58.A fogvatartottak klasszifikációjában az ügyészi szerepvállalás kérdése és a fogvatartotti programok 59.Veszélyes fogvatartottak kezelése, jogi helyzetének sajátossága 60.Programok a kábítószer-élvező fogvatartottak számára 61.A közérdekű munka végrehajtásával kapcsolatos ügyészi tapasztalatok 62.Büntetés vagy gyógykezelés? A kényszergyógykezelés végrehajtásának időszerű kérdései 63.Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet az európai uniós elvárások tükrében 64.A büntetés-végrehajtási bíró jogintézményének hazai fejlődése és jelene, különös tekintettel az új Büntetés-végrehajtási törvény tervezetére 65.A szabadultak visszailleszkedése a társadalomba 66.Az idegenrendészeti fogvatartás helyzete és az őrizet végrehajtása körében jelentkező aktuális kérdések 67.A magyar bűnügyi nyilvántartás helyzete és jövője az uniós követelmények tükrében
68.Az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat szerepe az igazságügyi együttműködésben 69.A külföldi büntető ítélet érvényének elismerése az EU tagállamok gyakorlatában 70.Az Európai Unió Alkotmányszerződése és a bűnügyekben való igazságügyi együttműködés 71.Melyik alkalmazandó: nemzetközi elfogatóparancs vagy európai elfogatóparancs? 72.Az európai elfogatóparancs alkalmazásának eddigi gyakorlata – az ügyész szemszögéből 73.A mentességre vonatkozó szabályozások az Európai Unió tagállamaiban 74.Az ügyész nyomozás feletti felügyeletének terjedelme a nyomozó hatóságok munkája felett az Európa Tanács országaiban
Büntetőjogon kívüli területen:
75.Az Európai Unió jogának alkalmazása a tagállamok szociális és társadalombiztosítási jogrendszerében (Különös tekintettel a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségre, nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás szabályozására.)
76.Külföldiek magyarországi munkavállalásának szabályozása 2004. május 1. után
77.Az európai üzemi tanács szerepe, helyzete a munkajogban (1992. évi XXII. törvény; 2003. évi XXI. törvény; 94/45/EK irányelv.)
78.Az esélyegyenlőség gyakorlati kérdései a munkajogban – a hatályos jogi szabályozás tükrében (1992. évi XXII. törvény, 2003. évi CXXV. törvény.)
79.A non-profit szervezetek nyilvántartásba vételének aktuális kérdései (A Legfelsőbb Bíróság korábbi gyakorlatával ellentétes ítélőtáblai határozatok elemzése.)
80.A közhasznú szervezetek működése feletti ügyészi törvényességi felügyelet aktuális problémái
81.Jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések cégjogi kérdéseinek elvi és gyakorlati problémái
82.Non-profit szervezetek a környezetvédelemért
83.Az alapítványok működése törvényességének helyreállítása iránt indított perek tapasztalatai (Ptk. 74/F.§ (2) bekezdés)
84.A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti ügyészi keresetindítás tapasztalatai
85. A „lakásmaffia” ügyek károsultjai érdekében tett ügyészi intézkedések tapasztalatai
86.A sportszervezetek nyilvántartásba vétele és működése az új sporttörvény tükrében. Az ügyészi törvényességi felügyelet tapasztalatai
87.Jogági komplexitás az ügyészi munkában – magánjogi problémák a büntetőjogi szakág gyakorlatában (Különös tekintettel a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekményekre)
88.Az ügyészi törvényességi felügyelet a köztudatban; javaslatok annak szélesebb körű társadalmi megismertetésére 89.A közigazgatási bíráskodás tapasztalatainak hasznosítása az ügyészi törvényességi felügyeleti tevékenységben 90.Az önkormányzati hatósági ügyek ügyészi törvényességi felügyelete 91.Az ingatlan-nyilvántartás rendszereinek összehasonlító vizsgálata az Európai Unióban 92.Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben szabályozott törlési perek, és a Ptk. által részletezett semmisségi perek kapcsolata és alkalmazási területe 93.Az Európai Unióhoz történt csatlakozás kihatása a magyar jogalkotásra, ill. a közösségi jog és a tagállami jog viszonya 94.A környezet és a természet védelmének jogi eszközei 95.A szabálysértési eljárás és az államigazgatási bírság viszonya 96.A fogyasztóvédelmi hatósági eljárás elemzése az „uniós” Magyarországon 97.Ügyészi jogosítványok a fogyasztóvédelem területén 98.Társasági szerződés fiktív módosítása esetén alkalmazható cégbírósági eljárás
99.A 2003. évi CXXX. törvényben előírt jogsegélyformák várható hatásai 100.Az Európai Unió Alkotmányszerződése és a nemzeti alkotmányok viszonya 101.Az Európai Unió Alkotmányszerződése és a jogforrási rendszer 102.A kerethatározat, a rendelet és az európai törvény 103.Az ügyészi keresetindítási jog közös gyökerei és mai gyakorlata az Európa Tanács országaiban
104.A bűnügyi statisztika napjainkban, és szükséges reformja 105.Az informatikai biztonság jogi kérdései 106.Az igazságszolgáltatásban résztvevő szervezetek informatikai rendszerei 107.Az Internettel kapcsolatos jogi szabályozás 108.A bűnüldözés támogatásának informatikai eszközei
A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy egyébként az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat.
A pályázatok terjedelme legalább 20, de legfeljebb 80 gépelt oldal lehet.
P Á L Y A D Í J A K
Valamennyi tagozaton, külön a büntetőjogi, külön a büntetőjogon kívüli témákban egységesen:
1-1 első díj 150.000 – 150.000 Ft
1-1 második díj 100.000 – 100.000 Ft
1-1 harmadik díj 80.000 – 80.000 Ft
A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.
A pályázatokat két példányban, a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1055 Budapest, V., Markó u. 16.), 2005. március 15. napjáig kell eljuttatni.
Mindkét példányt jeligével kell ellátni. A tanulmányokon más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet.
A pályázathoz lezárt borítékban mellékelni kell a pályázó nevét, címét, beosztását és szolgálati helyét, illetőleg az oktatási intézmény megnevezését.
A boríték felzetén meg kell jelölni:
- a jeligét;
- a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);
- azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik;
- továbbá arra való utalást, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez.
A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a 2005. március 15. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni.
Az írásműveket az adott területetek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére.
A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a szerző nem a megfelelő tagozatra nyújtotta be dolgozatát, úgy a díjazásból kizárja.
A pályadíjak kiosztására a 2005. június 10-i, Ügyészek Napja alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor.
A pályázók 2005. június 10. után a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályán ismerhetik meg a lektori véleményt.
A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály valamennyi pályázatot nyilvántartja, az adott terület iránt érdeklődők a díjkiosztást követően azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható.
A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: Ügyészségi Közlöny, illetve a Magyar Köztársaság Ügyészségének hivatalos honlapja (www.mklu.hu).
Dr. Polt Péter sk.
legfőbb ügyész
