Az elektronikus vásárlásokkal kapcsolatos bizonylatokról adott ki tájékoztatót az APEH.
Az elektronikus vásárlások kapcsán az alábbi esetek különíthetők el:
1. Az eladó szolgáltatását, termékét elektronikus úton lehet megrendelni, megvásárolni (akár igénybe venni), az eladó belföldi és alanya a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek (a továbbiakban: Szt.)
Ebben az esetben az eladó (függetlenül az értékesítés módjától) az Szt.-nek megfelelő bizonylatot köteles kibocsátani. Ezt a jelenleg érvényes szabályozás szerint megteheti papír alapon, illetve megteheti elektronikus formában is abban az esetben, ha az elektronikus bizonylatot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel hitelesíti. Az elektronikus formában kiállított számlákra vonatkozóan az elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet megengedi (az ott rögzített keretek között) az EDI rendszer használatát is.
2. Az eladó szolgáltatását, termékét elektronikus úton lehet megrendelni, megvásárolni (akár igénybe venni) és az eladó külföldi illetőségű
A külföldről történő beszerzés, illetve a külföldi partner által nyújtott szolgáltatás számviteli elszámolásakor gyakran jelentkező probléma, hogy az Szt. külső bizonylatok tartalmára vonatkozó előírásait az Szt. hatálya alá nem tartozó – jelen esetben külföldi illetőségű – bizonylatkibocsátókra nem lehet alkalmazni. Ezért előfordulhat, hogy az Szt. hatálya alá tartozó hazai vállalkozás az import beszerzéséről, importszolgáltatás igénybevételéről közvetlenül egyáltalán nem kap bizonylatot, vagy nem a hazai előírásoknak megfelelő bizonylatot kap. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy a kibocsátóra vonatkozó, az adott országban a kibocsátott bizonylatokkal kapcsolatban fennálló jogszabálynak megfelel-e az adott bizonylat. Amennyiben nem felel meg, úgy a külföldi partner a hiányos vagy helytelen tartalommal kibocsátott bizonylattal nem csak a magyar, hanem a saját országának a vonatkozó jogszabályait is megsértette, így ebben az esetben az ilyen bizonylatot nem indokolt befogadni. Ha a külföldi eladó, szolgáltató olyan bizonylatot bocsát ki, amely a vállalkozására vonatkozó összes hatályos jogszabálynak megfelel, de a magyar Szt. külső bizonylatokkal kapcsolatos előírásait nem elégíti ki, úgy a következőket lehet mérlegelni:
- Létezik-e az értékesítésről, a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés, megállapodás a két fél között;
- Bizonyítható-e a termékért, a szolgáltatás igénybevételéért fizetett ellenérték kifizetése;
- Bizonyítható-e hitelt érdemlően, mindkét fél által elismert formában az értékesítés, illetve a szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ténye.
Amennyiben ez a három feltétel egyszerre teljesül, (és a korábban említetteknek megfelelően a bizonylatkibocsátó nem vétett a rá vonatkozó bizonylatkibocsátással kapcsolatos jogszabályok ellen), úgy a három feltétel fennállását bizonyító dokumentumok alapján a felmerült költséget el lehet számolni a vállalkozás számviteli rendszerében, abban az esetben is, ha a külföldi partner által kiállított bizonylat nem felel meg teljes körűen a magyar Szt. előírásainak.
3. Az Internetes felületen nem közvetlenül az eladó szerepelteti az ajánlatát, azaz az Internetes oldal és annak fenntartója csak közvetítőként szerepel az ügyletben
Ebben az esetben az adásvétel valójában az Internetes felülettől függetlenül jön létre a felek között, csak a közvetítés történik elektronikus formában. Ha a két fél az internetes közvetítő segítségével már egymásra talált, akkor el kell dönteni, hogy az adásvétel, illetve a bizonylatolás milyen módját választják. (Vannak esetek, amikor már az Internetes közvetítővel kötött megállapodás determinálja ezt a választást.) Ezt követően a forma választásától, valamint a felekre vonatkozó bizonylatolási szabályoktól függően a fentebb tárgyalt esetek valamelyike lép életbe. Ez vonatkozik az Internetes közvetítő által esetlegesen felszámított közvetítői díj bizonylatolására is.
Ilyen az E-bay és más hasonló Internetes aukciós házak (a továbbiakban: E-bay) tevékenysége, amelyek jellemzően közvetítői tevékenységet végeznek. Az E-bay a regisztrált tagjaival kötött megállapodásban vállalja az ingyenes közvetítői tevékenységet (reklámbevételekből tartja fent a szolgáltatást) és kötelezi a tagokat az általa felállított szabályrendszer betartására. Eszerint a rendszer tagja az E-bay felületen árverésre bocsáthatja áruját, de kötelezi magát, hogy az árverésen győztes tagnak az adott terméket eladja, azaz adásvételi szerződést köt. Az árverésen licitálók szintén csak tagok lehetnek, akik az E-bay-jel kötött megállapodásban kötelezték magukat arra, hogy amennyiben az oldal szabályai alapján folyó árverést a licitjükkel megnyerik, úgy az eladótól a kérdéses terméket megveszik, azaz vele adásvételi szerződést kötnek. Az árverés lezárultakor az E-bay értesíti az eladót a győztes személyéről, valamint értesíti a győztest az eladó elérhetőségéről, akik ezután az E-bay-jel kötött megállapodásukban szereplő kötelezettségüknek eleget téve adásvételi szerződést kötnek egymással. Az adásvételi szerződés, valamint annak bizonylatolására vonatkozó szabályok ebben az esetben már megegyeznek az 1) és a 2) pontban ismertetett szabályokkal.
