Elkészült a felsőoktatási törvény legújabb tervezete, amit az oktatási tárca honlapjáról is le lehet tölteni. A jogszabályt várhatóan októberben öntik végső formába, a kormány novemberben tárgyal ismét róla.
Az interneten is elérhető a felsőoktatási törvény legfrissebb, kilencvenhárom oldalas tervezete. A szaktárca honlapján közzétett, Magyar Universitas Program című munkaanyag figyelembe veszi azokat a javaslatokat, melyeket az érintettek a júniusi kormányhatározat óta juttattak el a kidolgozókhoz. Az új törvény célja a felsőoktatás minőségének javítása, a magyar diplomák versenyképességének fokozása, az Európai Felsőoktatási Térséghez való eredményes csatlakozás, az oktatás, kutatás egységének megvalósítása és korszerű működési formáinak elterjesztése – olvasható a minisztérium honlapján.
A tervezetet PDF (2.08 MB – http://www.om.hu/…04_09_23.pdf) és DOC (812 KB – http://www.om.hu/…04_09_23.doc) formátumban lehet letölteni, a véleményeket, kérdéseket a szerkeszto@om.hu e-mail címen várják a minisztérium munkatársai. A dokumentumot valamennyi felsőoktatási intézménynek elküldik, a rektoroktól azt kérik, tegyék hozzáférhetővé az oktatók és a hallgatók számára is. A végső változatról várhatóan októberben tárgyal a rektori és a főigazgatói konferencia, majd novemberben kerülhet ismét a kormány elé. A tervek szerint a parlament még az idén elfogadhatja a jogszabályt.
A törvény tervezetében továbbra sincs szó az egyetemek, főiskolák magánosításáról. Az intézményeknek továbbra is az állam maradna az alapító tulajdonosa, fenntartói jogkört csak nem állami felsőoktatási intézmény adhatna át. A szenátusnak kétharmados többséggel kellene elfogadnia a rektor személyét, így a testület jogköre ebben a kérdésben sem csorbulna. Az intézményi tanács a tervezet szerint úgy állna fel, hogy az irányító testületnek legalább öt, legfeljebb kilenc tagja legyen.
A törvénytervezet vétójogot is tartalmaz: amennyiben az intézményi szenátus kétharmada nem fogadná el a mindenkori oktatási miniszter delegáltját, új személyt kellene jelölnie. A legfontosabb stratégiai döntések meghozatalát, például a költségvetési, fejlesztési terv elfogadását a tervezet továbbra is az intézményi tanácsok kezébe adná. Határozatlan időre szólnának az egyetemi docensi, egyetemi tanári kinevezések. A rektori megbízáshoz egyetemi docensi, egyetemi tanári, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori cím lenne szükséges. Az egyetemi tanársegédet négy évre, az adjunktust nyolc évre nevezhetnék ki. Óraadó alkalmazása rövidebb időre is lehetséges lenne.
