Eredményesnek nevezte a Magyar Nemzeti Bank elmúlt háromévi tevékenységét Járai Zsigmond az Országgyűlésben. Veres János pénzügyi államtitkár bírálta a jegybankot, hogy a forint erősödése mellett sem csökken a magas jegybanki alapkamat.
- Ma már elmondhatjuk, hogy az MNB az EU tagállamainak jegybankjaitól elvárható, korrekt módon működik” – jelentette ki a jegybankelnök az MNB 2001-2003-as tevékenységéről szóló beszámolókat ismertetve. Járai Zsigmond sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt időszakban követett gazdaságpolitika következményeként megugrott a fizetési mérleg hiánya, nőtt az ország adóssága.
2002-ben az MNB ellen megindított támadások megrendítették a befektetők bizalmát. A hitelesség romlásához hozzájárultak a jegybank és a kormány között megkötött rossz kompromisszumok is – mondta Járai Zsigmond. Kritikával illette, hogy a “kormányhoz közel álló körökben is” megkérdőjelezték a jegybank függetlenségét, az alacsony infláció elérésének szükségességét, illetve az árfolyam-politika helyességét.
A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára ezzel szemben azt mondta, hogy a piaci bizalom megrendülésében felvetődik a monetáris politika felelőssége is. Veres János kritikával illette az erős forint mellett sem csökkenő magas jegybanki alapkamatot (a jegybank elnöke szerint viszont az államháztartás kamatkiadásainak növekedése mögött elsősorban nem a magas kamat, hanem az államadósság növekvő mértéke áll).
Veres János kritikával illette az elmúlt három év monetáris politikájának egyes lépéseit, és kijelentette: a monetáris feltételek szigora nem áll összhangban a költségvetés időközben megvalósított keresletmérséklő hatásával, és veszélyezteti a fiskális politika célkitűzéseit. Az államtitkár szerint a 2003-ra gyorsan felértékelődő forint kedvezőtlen mellékhatásait nem vették kellően figyelembe.
A költségvetési és pénzügyi bizottságban a beszámolóval összefüggésben elhangzott kifogások közül Molnár Albert (MSZP) azt emelte ki, miszerint a jegybank az árfolyam változására aszimmetrikusan reagált. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály szerint az MNB-nek nemcsak az árstabilitás elérése a feladata, hanem az is, hogy támogassa a gazdaságpolitikát.
A bizottság kisebbségi véleményét ismertető Mádi László (Fidesz) elmondta: nem értettek egyet az árfolyamsáv eltolásával. A kedvezőtlenül alakuló mutatók között említette az infláció idei emelkedését, az államadóság növekedését.
A 2003-as főbb, a gazdaság állapotát jelző mutatók lényegében megfelelnek az előzetesen tervezettnek. A megindult növekedési folyamat tartós, az államháztartás hiánya azonban meghaladta a törvényben elfogadottat – mondta a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a 2003. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat expozéjában. Veres János pozitív trendváltásnak nevezte, hogy tavaly a gazdaságpolitikában a hangsúly a belső kereslet élénkítéséről a versenyképesség erősítésére és a vállalkozói környezet kedvezőbbé tételére tevődött át.
- A pótköltségvetés készítésére vonatkozó számvevőszéki javaslatot elfogadjuk, és a 2005. évi költségvetési törvény keretében tervezett államháztartási törvénymódosításban szerepeltetjük – mondta Veres János. Az államtitkár ismertetett néhány tételt, amelyeket a zárszámadás az idei költségvetésben módosít. Ide sorolta az MTV Rt.-nél történő létszámcsökkentések fedezetét, a gyógyszerkassza emelését, az APEH és a VPOP érdekeltségi jutalmának biztosítását, az uniós forrásokhoz kapcsolódó többletkötelezettség-vállalást, illetve az ÁPV Rt. módosuló osztalékbevételét és tartalékolását.
A politikai államtitkár az Állami Számvevőszéknek a zárszámadáshoz fűzött megállapításairól elmondta: évek óta nő a költségvetés és a zárszámadás pontossága, áttekinthetősége, de vannak még hiányosságok, ezek orvoslása folyamatban van. Példaként említette, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság hamarosan befejezi a teljes állami vagyon kataszterbe foglalását.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke azt mondta: a költségvetési tervezés magalapozottsága nem volt teljes, a tervszámok nem álltak összhangban a prognosztizálható reálfolyamatokkal és a valós finanszírozási igényekkel sem. Az ÁSZ szerint ezért érdemben, számottevően szükséges javítani a költségvetés információs és szakmai megalapozottságát – jelentette ki a zárszámadás általános vitájában Kovács Árpád.
Az ÁSZ elnöke közölte, a gazdasági környezet változásai miatt az államháztartás finanszírozási tervét az elmúlt évben négyszer kellett módosítani, így 2003-ban sem sikerült megteremteni a hiány középtávú mérséklésének alapjait. Belátható időn belül nem számolhatunk a nemzetgazdaság, ezen belül az államháztartás működési feltételeinek kedvezőbbé válásával – tette hozzá a Számvevőszék elnöke.
