A “nép ügyvédje” néven ismertté vált intézményrendszer kidolgozását az Igazságügyi Minisztérium már 2002-ben megkezdte, s az e tárgyban készített törvényjavaslatot a Kormány 2003-ban terjesztette az Országgyűlés elé. A jogi segítségnyújtásról szóló törvényjavaslat benyújtásával a Kormány célja az volt, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag egyébként nem lennének képesek.
Mindezen túl nemzetközi kötelezettségeink körébe is beletartozik a megfelelő állami jogi segítségnyújtó rendszer működtetése. Erre egyrészt az Emberi Jogok Európai Egyezménye is kötelezi hazánkat – polgári és büntető ügyekben egyaránt -, másrészt európai uniós tagállamként is biztosítanunk kell – a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel – az uniós polgároknak a lehetőséget a jogi segítségnyújtás igénybe vételére a hazai bíróságok előtti eljárásokban. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényt az Országgyűlés a 2003. október 20-ai ülésnapján fogadta el.
A törvény alapján nyújtható támogatások
A törvény alapvetően két szabályozási területet fog át. Tartalmazza egyrészt a jelenleg létező segítségnyújtási formák (a peres eljárásokban biztosított költségkedvezmények és a rászorultsági alapon biztosított jogi képviselet) igénybe vételének módosított szabályait, továbbá az új segítségnyújtási formákra vonatkozó rendelkezéseket is.
A törvény a jelenlegi segítségnyújtási formák tekintetében is jelentős reformokat jelent. Ezek révén egyrészt szélesebb társadalmi rétegek részesülhetnek támogatásban, de ezzel együtt differenciáltabbá is válik a segítségnyújtás feltételrendszere és – az állami erőforrások ésszerű felhasználása érdekében – az alanyi jogon járó támogatások köre is szűkül. A törvény a hatálya alá tartozó kedvezményeket rászorultsági alapon, fő szabály szerint magánszemélyeknek biztosítja, és elsősorban csak a jogérvényesítéssel kapcsolatos költségek előlegezését, illetve részbeni átvállalását teszi lehetővé segítségnyújtásként. A törvény mindezért a rászorultság fokától függően tesz különbséget a támogatottak között. A polgári perekben a leginkább rászorultaknak (az öregségi nyugdíjminimum alatti jövedelemmel rendelkezőknek, illetve a vagyontalanoknak) teljes vagy részleges költségmentességet biztosít, amely mentesíti a felet a költségek előlegezése és viselése alól. A rászorultak másik csoportjának – a minimálbér alatti jövedelemmel rendelkezőknek – a költség teljes vagy részleges előlegezésének állam általi átvállalását biztosítja, ez az ún. költségfeljegyzési jog. A költségfeljegyzési jogban részesülő ügyfél nem köteles tehát a perrel kapcsolatos költségek (pl. illeték vagy a bizonyítás költségeinek) az előlegezésére, de ha pervesztessége esetén köteles a perköltségek viselésére, úgy a helyette korábban az állam által előlegezett költségeket meg kell utóbb térítenie. Az említett támogatások az arra rászorultaknak adhatók, ez pedig a fél és családja jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálatát feltételezi, amely a támogatás odaítélésére irányuló eljárásban történik meg. Bizonyos perekben – lényegében a mai tárgyi költségmentes perekben (pl. a származás megállapítása iránti per, a gyermek tartásával, elhelyezésével kapcsolatos per, stb.) – ugyanakkor megmarad az alanyi jogon járó kedvezmények egy csoportja: az ilyen eljárásokban továbbra sem kell a félnek költségeket előlegeznie, illetéket előzetesen lerónia (ez az ún. tárgyi költségfeljegyzési jog kedvezménye). Mind a költségmentességhez, mind pedig a költségfeljegyzési joghoz (akár teljes, akár részleges a kedvezmény) további támogatási forma társulhat: a pártfogó ügyvéd igénybe vételének joga, ha a rászorult fél képtelen ügyének eredményes képviseletére, vagy ha ügyében a jogi képviselet kötelező.
Egyes, a büntetőeljárásokhoz kapcsolódó segítségnyújtási formák is az állami jogi segítségnyújtás körébe tartoznak a törvény alapján: a sértett, magánvádló, magánfél és egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, illetve a pótmagánvádló személyes költségmentessége és ezen belül pártfogó ügyvédi képviselete. Ezek tekintetében a rászorultsági feltételek a polgári eljárásban biztosított költségmentesség rászorultsági feltételeihez igazodnak, és a támogatás odaítélése, nyilvántartása és visszatérítése vonatkozásában is e szabályok alkalmazandók.
A törvénynek a polgári és büntetőeljárásokhoz kapcsolódó segítségnyújtási formákra vonatkozó új szabályai 2006. január 1-jén lépnek hatályba és ezen időponttól már nem a bíróságok, hanem az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának megyei hivatalai fognak az ügyfél támogatásban történő részesítéséről dönteni. Az is változást jelent, hogy a törvényben nagy hangsúlyt kap a valótlan nyilatkozatok kiszűrése, az ilyen alapon nyújtott támogatások felülvizsgálata és megvonása annak érdekében, hogy az állami erőforrások valóban az arra rászorultak segítségére szolgáljanak.
A törvény ugyanakkor nemcsak a bírósági eljárásban részt vevő személyekre koncentrál, hanem mindazokra, akiknek – függetlenül attól, hogy jogvitában érintettek-e vagy sem – szükséges a mindennapi életük során a jogi kérdésekben való tájékozódás és a szakszerű jogászi segítség. Az ún. peren kívüli jogi segítségnyújtás keretében első lépésként – 2004-től – a jogi tanácsadás és okirat szerkesztés szolgáltatások megteremtését valósítja meg a törvény. Ez azt jelenti, hogy a fél részére a jogi szolgáltatást nyújtó jogi szakember (a jogi segítő) díjazását a fél helyett az állam fizeti vagy előlegezi meg az erre rendelkezésre álló célelőirányzat terhére. A jogi segítő tevékenysége a különféle vitás ügyek rendezéséhez, a jogról való tájékoztatáshoz, illetve államigazgatási eljárásokkal kapcsolatban az eredményes fellépéséhez vehető igénybe. E segítségnyújtási forma esetében is ugyanolyan szigorú és differenciált rászorultsági feltételrendszert (egységes feltételrendszert) alkalmaz a törvény, mint a peres eljárásokhoz kapcsolódó kedvezmények esetében. A támogatás iránti kérelmek elkészítéséhez, a jogi segítő eléréséhez nyújtott segítséget, továbbá egyszerű ügyekben a rövid tájékoztatást ugyanakkor rászorultsági vizsgálat nélkül biztosítja a törvény a jogi segítségnyújtó irodákban dolgozó munkatársak útján. A peren kívüli segítségnyújtásra vonatkozó szabályok 2004. április 1. napján lépnek hatályba, ekkor kezdik meg működésüket a jogi segítők és a megyeszékhelyeken a jogi segítségnyújtó hivatalok.
A jogi segítségnyújtás keretébe tartozó támogatások összefoglalóan a következők.
2004. április 1-jétől igénybe vehető:
- a jogi segítő peren kívüli közreműködése
2006. január 1-jétől a megváltozott feltételek szerint igénybe vehető:
- a költségmentesség polgári ügyben
- a költségfeljegyzési jog polgári ügyben
- a pártfogó ügyvédi képviselet büntetőügyben
- a pótmagánvádló személyes költségmentessége és pártfogó ügyvédi képviselete.
A jogi segítségnyújtás igénybe vétele
Ha az ügyfél a jogi segítő peren kívüli közreműködését szeretné igénybe venni (erre 2004. április 1-jét követően nyílik lehetőség), ezt két módon teheti meg a törvény alapján. Egyrészt kérheti annak engedélyezését az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának a lakóhelye szerint illetékes megyei hivatalától, s az engedélyező határozat birtokában felkeresheti e célból a jogi segítői névjegyzékből általa kiválasztott jogi segítőt. Ha ugyanakkor sürgős segítségre van szüksége, vagy a segítség egyébként is egy rövidebb időtartamú szolgáltatás keretében megadható részére, úgy közvetlenül a jogi segítőhöz fordulhat, s csak a segítségnyújtást követően kell a hivataltól kérnie a támogatás utólagos elbírálását.
A támogatás iránti kérelmet formanyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni, amelynek tartalmát az igazságügy-miniszter közeljövőben kihirdetésre kerülő rendelete fogja megállapítani. A nyomtatványon nyilatkozni kell a kérelmező személyi adatairól, a vele egy háztartásban élőkről, a háztartás jövedelmeiről (ezekről igazolást is be kell csatolni), továbbá a kérelmező vagyonáról. Ugyancsak ezen a nyomtatványon kell megjelölni azt is, hogy milyen ügyben kér jogi tanácsadást vagy okiratszerkesztést a kérelmező, továbbá, hogy korábbi jogi segítségnyújtási ügyéből eredően áll-e fenn tartozása az állam felé. A kérelem előterjesztése nem illetékköteles, az előterjesztésére szolgáló nyomtatvány pedig a megyei hivatalokban szerezhető be, és a világhálóról is letölthető (www.im.hu). A kérelmet postai úton vagy személyesen lehet eljuttatni a hivatalhoz; a hivatal munkatársai kérelemre segítséget nyújtanak a nyomtatvány kitöltésében. A hivatal határozattal dönt a támogatásról, vagy a kérelem elutasításáról. Az utóbbi esetben a kérelmező fellebbezést terjeszthet elő az országos hivatalhoz, ha pedig kérelmének – a jogszabályok rendelkezéseinek nem megfelelően – az országos hivatal sem ad helyt, a határozatot bíróság előtt is megtámadhatja. A jogi segítők névjegyzéke az Igazságügyi Minisztérium honlapján is közzétételre kerül (www.im.hu), illetve személyükről a jogi segítségnyújtó hivatalok is tájékoztatást adnak.
A jogi segítségnyújtás igénybe vételének feltételei
A jogi segítségnyújtó hivatalok a következő feltételeknek megfelelő személyeknek engedélyezhetik a jogi segítő peren kívüli igénybe vételét.
- A kérelmezőnek magyar állampolgárnak, vagy Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező vagy menekültügyi eljárásban részt vevő külföldi személynek kell lennie. Külföldi személy egyébként akkor kaphat támogatást, ha ezt az államának a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság lehetővé teszi, vagy ha az Európai Unió tagállamának állampolgára, illetve ha az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó személy.
- A támogatás rászorultsági alapon adható. Elsősorban annak a személynek, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimumot (esetében a jogi segítő díját az állam viseli, tehát részére az semmilyen költséggel nem jár), vagyona pedig – a törvényben foglalt kivételekkel – nincs. Alanyi jogon jár ez a támogatás annak, aki rendszeres szociális segélyben részesül, vagy közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, illetve átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy, vagy menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő személy és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult. A másik támogatási forma az, hogy a rászorult személy helyett a jogi segítő díját az állam előlegezi; ebben azok részesülhetnek, akiknek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a minimálbér összegét, és vagyonuk – szintén a törvényben foglalt kivételekkel – nincs. A jövedelem kiszámítására a törvény és végrehajtási rendeletének szabályai alkalmazandók; ezek lényege az, hogy az egy háztartásban élők jövedelmét össze kell adni és az alapján egy főre eső jövedelmet kell számítani, ezen összegből pedig levonhatók bizonyos kiadások (pl. a fél által fizetendő tartásdíj vagy a lakáshitel havi törlesztő-részlete). Néhány esetben az említett jövedelemhatár feletti jövedelemmel rendelkező is kaphat támogatást a hivatal döntése alapján, pl. ha akadályoztatva van a jövedelmével való rendelkezési joga gyakorlásában, egyéb személyes körülményeire – így különösen fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye államának magas megélhetési költségeire – tekintettel még ilyen összegű jövedelem mellett is lehetetlen a költségek viselése, stb.
- Alapvető fontosságú a támogatás odaítéléséhez az, hogy ne álljon fel valamilyen támogatást kizáró, a törvényben meghatározott körülmény. Így például a megkívánt anyagi feltételeknek megfelelő személy sem vehet igénybe a jogi segítőt, ha azért vonták meg tőle a jogi segítő igénybe vételét korábban, mert valótlan adatot szolgáltatott, vagy a visszatérítendő jogi segítői díjat nem fizette vissza.
- A törvény bizonyos ügycsoportokat kizár a jogi segítségnyújtásból, ezekben tehát nincs lehetőség jogi segítő igénybe vételére még akkor sem, ha a kérelmező egyébként rászorultnak minősül. Ezek a következők.
- szerződés készítése (kivéve, ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és valamennyiük vonatkozásában fennállnak annak a feltételei),
- jogi tanácsadás pénzintézet által folyósított kölcsön felvételének feltételeiről, vagy olyan jogügylet tárgyában, amelyben a jognyilatkozatot csak ügyvéd által ellenjegyzett okiratba vagy közjegyzői okiratba foglaltan lehet tenni (kivéve, ha a jogügylet tárgya a fél lakásának elidegenítése vagy megterhelése)
- alkotmányjogi panasz
- vállalkozási jellegű tevékenységgel kapcsolatos ügy
- társadalmi szervezet létrehozásával és működésével kapcsolatos ügy
- vámügyek.
A jogi segítők
A támogatott jogi szolgáltatást (2004. április 1-jétől a peren kívüli segítségnyújtást) ügyvédek, közjegyzők, ügyvédek közreműködésével civil szervezetek, valamint egyetemi jogklinikák nyújtják önkéntes alapon, az Igazságügyi Minisztériummal kötött szolgáltatási szerződés alapján. Õket – az ún. jogi segítőket – egy nyilvános névjegyzék alapján lehet majd felkeresni. Ezt a névjegyzéket az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat országos hivatala fogja vezetni és a www.im.hu weboldalon lehet térítésmentesen megtekinteni. Az ügyfél a támogatásra való jogosultság elnyerését követően a megyei hivataltól is kaphat listát a jogi segítőkről. A névjegyzékbe bekerülő jogi segítők – szakterületük és az ellátni vállalt ügyek számának figyelembe vételével – közreműködési kötelezettséget vállalnak, de ugyanúgy meg kell tagadniuk az eljárást akkor, ha a fél ügyét mint ügyvédek vagy közjegyzők egyébként sem vállalhatnák el a jogszabályok, etikai szabályok figyelembe vételével. A jogi segítők polgári és közigazgatási, valamint büntetőügyekre szakosodnak, a jogi segítségnyújtásban részt vevő társadalmi szervezetek ezeken belül további ügycsoportokat is megjelölhetnek szakterületükként. A felkeresett jogi segítők a jogi segítségnyújtás iránti kérelem elkészítésében is segítséget nyújtanak az ügyfélnek és tájékoztatást adnak a jogi segítségnyújtás keretében igénybe vehető támogatásokról.
A megyei hivatalok elérhetőségei a Jogi Fórumon a közérdekű rovatban megtalálhatók.
